Parádsasvár – Károlyi kastély az üvegfúvók és a végtelen erdők földjén 1.

Trianont követően rohamléptekkel kezdtek neki a Mátra turisztikai fejlesztésének, hogy be tudják valahogy tömködni azt a hiányt, amit a magyar túramozgalom a Tátra és a Felvidék elvesztésével elszenvedett. Gombamód nőttek ki a földből a korukat messze meghaladó szállodák (Parád, Galyatető, Mátrafüred), felfestésre kerültek az első túraútvonalak, megépültek a menedékházak és a kilátók. Az államszocializmusban ez a volumen, ha lehet, még feljebb kapcsolt. A Mátra lett a mi „kis magashegységünk”, ahova egyszer mindenkinek el kellett látogatnia. Kisvasutaztunk Gyöngyösről Mátrafüredre, ámultunk Galyatető és Parád fényűző miliőjén, és természetesen feltúráztunk a magyarok Olümposzára (Kékes). Aztán 1990 után mintha az egészet egyszerre elvágták volna. A belföldi turistáknak hirtelen túl kicsi lett a mi Mátránk, Parád luxusa helyett mindenki az Alpokba vágyott, nyáron is havas csúcsokat, muskátlitól rogyadozó osztrák erkélyeket kívántunk látni. A Mátra pedig csak állt tanácstalanul, széttárt karral, hogy akkor most mi lesz?! Aztán harminc évig nem is történt semmi, a magyar címeren feltűnő három halom közül az elsőt méltatlanul állva hagyta a 21. század. Nem jött ide más, mint a nosztalgiázók és a kéktúrázók. Az előzőeket vélhetően Mátraháza évtizedek óta változatlan (és egy posztapokaliptikus filmbe is beillő) épületei és bódésora, az utóbbiakat pedig a „pecsétkényszer” hajtotta eme kies tájra.

De hol is tartunk most? Mennyire nagy a baj? Mi jelentheti a kiutat ennek a jobb sorsra érdemes tájnak? Ezt hőmérőztük meg február második hétvégéjén, amikor négy napot töltöttünk a Mátra egyik legfestőibb szegletében- Parádsasváron.

Parádsasvár - Károlyi mesevilág

Budapestről mindössze másfél órát kell autóznunk ahhoz, hogy Magyarország egyik legkomplexebb turisztikai csomagja az ölünkbe pottyanhasson. Attól függetlenül, hogy a február a turisztikai év mostohagyereke, a Mátra tárt karokkal vár minket, ha: síelni, szánkózni, túrázni, mátrai borokat- és palóc ételeket kóstolni, üveget fújni, várakat és romantikus kastélyt látogatni, vagy éppen gyógyfürdőzni szeretnénk. Mi most ezek közül a túra, borozás, üvegfúvás, romantikus kastély négyes mellett tettük le az x-et.

Az M3-asról Gyöngyösnél lehajtva, a 24-es főúton a legkönnyebben megközelíthető a hegység legmagasabb régiója. De haladjunk szépen sorban: az 24-es út nemrég lett felújítva Mátrafüred épül-szépül, a nyugati mércével is megfelelő minőségű két nagy szálloda mellett éppen felújítják az egykori Hotel Avart, és egy látogatóközpont is épül. Mátraháza: díszlet a zombiapokalipszis c. filmhez. Mintha harminc éve az ég világon semmi sem változott volna. Ugyanazok a büfék, ajándékárusok, buszmegálló. Csak nehezen hiszem el, hogy senki semmilyen idegenforgalmi potenciált nem lát Magyarország egyik legmagasabban fekvő településében, ahol karnyújtásnyira van a Kékes, a Sás-tó, turista jelzések tömkelege, végeláthatatlan erdők, zubogó patakok.

Mátraháza - Az egykor szebb napokat (is) látott Vörösmarty Fogadó

Felértünk a zenitre, innen lefelé vezet az út, kinyílik előttünk a panoráma - a Mátra északi, sokkal meredekebben leszakadó oldala, a Hevesi-dombság, a háttérben pedig a Tátra hófödte fehér csúcsai. Néhány szerpentin és egy kanyarban balra indexelve feltűnik a Károlyiak 19. század végén Ybl Miklós által megálmodott neoreneszánsz mesekastélya – Parádsasvár. Autó leparkol, irány a 10:48-as busz vissza Mátraházára. Mai terv: 15 km - Mátraháza – Galyatető a kéken, majd a piros kereszten leereszkedve késő délutáni antré a kastélyhotelben. Mátraháza autóbusz állomás pecsét, cipő, kabát igazít, indulás. Kristálytiszta levegő, nagyjából nulla fok, felhő egy szál se. Utunk bükkösben vezet, lefelé rohanó patakok, és a Kékes látványa kíséri utunkat. Majd egy erősebb kaptató a Csór-hegyre és innen kilométereken keresztül az ország egyik legszebb panorámaútján bandukolunk. Tökéletes kilátás Parádsasvárra, a Karancs-Medves vidékre, háttérben pedig a havas Tátra sziluettje. Majd egy elnyújtott emelkedő és megérkeztünk Galyatetőre.

Galyatető - Perfekt kilátó - perfekt helyen

A 964 méteren elhelyezkedő egykori turistaközpont felébredni látszik álmaiból. Nemrég adták át az egykor 17 méteres kilátót további 10 méterrel megtoldva. Pazar kilátás, magasan a lombkorona felett, kihagyhatatlan. Szintén Galyatetőn található az 1938-ban átadott, már abban a korban belső uszodával rendelkező, minden igényt kielégítő hotel, ami 10 évvel később már élmunkás SZOT üdülőként funkcionált. A kissé leharcolt hotellel szemben osztrák mintára állították tökéletesen helyre az egykori szállodai dolgozók munkásszállását. A 21. század minden igényét kielégítő épület étteremként, és szállásként is funkcionál. A kaja és a kávé pazar, infrastruktúra ötös. Állítólag csak itt kapható a Kéktúra ihletésére kifejlesztett kék színű sör. 70 vendéget tudnak egyszerre ellátni, és kb. 50 embert altatni. A Kék mátrai bejárásánál még biztos, hogy visszatérünk. Indulás lefelé, még 6 km van előttünk és 500 méter szint. Az állandó fékezéstől kicsit fáradunk, és közben azon törjük a fejünket, hogy miért nem tűzdeljük tele a főbb túraútvonal-csomópontokat ilyen Hüttékkel?! Galyatetői mintára miért nem újítjuk fel az egykor szebb napokat látott menedékházakat, hogy elláthassák az évről évre több túrázó alapvető szükségleteit? Egy óra ereszkedés, érkezés Parádsasvárra. Egykor szebb napokat látott település, amit egykor favágók és üvegfúvók alapítottak.

A helyi embereknek ugyanis nem nagyon volt más megélhetési forrásuk a középkorban, próbálták a maguk módján a hasznukat maximalizálni. És mivel a tűzifának abban az időben semmi értéke nem volt, ezért a fát elégették, a hátramaradt hamut pedig mátrai kvarchomokkal keverve és 1000 fokra hevítve üveget készítettek belőle. Miután a terület a Rákócziak birtokává vált, II. Rákóczi Ferenc rájött, hogy a parádi víz klassz és a fránya gyomorbántalmakra is kiválóan alkalmas. Mivel azonban a víz enyhén szénsavas, így nem tudták fahordóban szállítani, ergo üveg palackokat kellett gyártani, hogy a vizet több száz kilométerre lehessen szállítani. Láss csodát: a kereslet megtalálta a kínálatot! J

Galyatető - Full panoráma a Mátrától a Tátráig

A 19. század második felében aztán a Károlyiak kezébe került a terület, akik a kor sztárépítészét: Ybl Miklóst kérték fel, hogy német mintára kastélyt tervezzen a Mátra északi lejtőire. Károlyi György a feleségének Zichy Karolának szánta meglepiként, aki ebben az időben még mindig emigrációban sínylődött a 48/49-es nézeteltérések folyományaként. Amikor 1893-ban végre birtokba vette, adta a kastélynak a „Sasvár” elnevezést. Tíz évvel később unokája a rossz emlékezetű Károlyi Mihály kapta örökül, aki városi ember lévén kevés időt töltött itt. Viszont a felesége Andrássy Katinka (a Vörös Grófnő) annál többet. Állítólag abban az időben Károlyi „Duzzogónak” hívta Sasvárt, ahova a felesége visszavonult, amikor otthon valami nem az elvártak szerint történt. A palota mellé felépítették az uradalmi fővadász házát, ami ma vendéglő, és egy ivókutat, ami még a felújításra vár. Miután Károlyi pacifista politikája nem vezetett eredményre a világháborút követően (lásd: Trianon), ezért feleségével együtt francia emigrációba vonultak. A volt miniszterelnök földjei nélkül sajnos nem tudta biztosítani a kenyérre valót, ezért Andrássy Katinka (Andrássy Gyula a Habsburg birodalom óriási tekintélyű külügyminiszterének unokája, és igen, akivel a filmben Sissi... szóval tudjátok) taxisként dolgozott, és várták, hogy egyszer majd újra olyan kormány kerüljön Magyarországon hatalomra, akivel ők is tudnak azonosulni. A második világháborút követően amnesztiát kapnak, lelkesen hazaköltöznek, majd amikor az új hatalom Sasvárból gyermeküdülőt csinál, és megkezdődnek az államosítások és a koncepciós perek, jobbnak látják, ha visszatérnek Franciaországba. A kastély 1996-ban kerül újra magántulajdonba. A teljes körű felújítást követően a vidék első 5 csillagos szállodáját alakítják ki az egykori „Duzzogóban”.

Parádsasvár - Sala Terrena

Sasvár újra a régi fényében tündököl. A főépület földszintjén találhatóak a legszebb termek: Sala Terrena, illetve a Monarchia. Teljes pompa, csak valahogy funkciót nem találtak ezeknek a főúri helyiségeknek. A kávézó csak hétvégén üzemel, csak úgy meg az ember feszélyezve ül le trécselgetni egy keveset a selyem kárpitra... A wellness közepes nagyságú (finn + infraszauna, sószoba, beltéri+kültéri jakuzzi, medence, pihenőágyak rálátással a kastély épületére). Az alagsorban található a konditerem, egy bowling és egy squash pálya, valamint egy söröző billiárd asztallal. A hotelben tartalmasan el lehet tölteni akár két napot is rossz idő esetén. Az étterem főként magyaros irányvonalat képvisel, akik bírják nem fognak panaszkodni sem a reggelire (hurka, kolbász kötelező!), sem a vacsorára. A borlapon indokolatlanul kevés mátrai bor található. Amit viszont nem szabad kihagyni: Ludányi András Zöld Veltelinije világbajnok, friss, enyhén savas, birsalmás utóízzel, 5/5.

A szálloda összességében megfelelt az elvárásoknak: személyzet kitűnő, tisztaság kitűnő, szolgáltatások kitűnő, infrastruktúra jó (vizes blokkokra ráférne lassan egy ráncfelvarrás).

Fejlődési lehetőségek: funkciót a dísztermeknek, bátrabb menüválasztás a konyhában, nagyobb mátrai szerepvállalás (helyi ízek, borok, ételek, programok).

Kultourvándor

Barátaim, utastársaim és főként saját magam hosszú-hosszú rábeszélése után nekiláttam, hogy csokorba szedjem és közkinccsé tegyem életem elmúlt pár évének utazási élményeit. 

A nevem Letenyei Zoltán, egy kicsit történész, egy kicsit közgazdász, egy kicsit idegenvezető, hobbim pedig az utazás és még egy kis utazás... 

Hat éves voltam, amikor „csak úgy” betanultam az „Ország, címer, zászló c. könyvet, aztán még a határok megnyitása előtt végigjártuk Trabanttal az NDK-t Rostockig, a nyitás után pedig "sipolós Ikarusszal" meghódítottuk Közép-Európát. 

Hasonló indíttatásból húsz évvel később elhatároztam, hogy mihamarabb bejárom Európát A-Z-ig, kipipálom a Kéktúrát, és megmászom a Kárpát-medence minden hegységének legmagasabb pontját. Jelentem a jelenlegi állás: 20 országot sikerült beutaznom keresztül-kasul, 15 csúcsot sikerült megmászni, Kéktúra 30%-a pipa. Mindez 5 év alatt, amihez embertelen mennyiségű információ, kilométer és impulzus társult. 

Rengeteg embert ismertem meg, sokféle kultúrával és még többféle sorssal találkoztam. Ez pedig főként onnan fakad, hogy ezeken az utakon nem utasként vettem részt, hanem részben, vagy egészben én is szerveztem, illetve én voltam az idegenvezető és/vagy a túravezető is. (Mindehhez egy kisebb könyvtárnyi irodalmat szereztem be és a fejemben egy utazási adatbázist építettem fel.) 

Az egyik legfontosabb célommá az vált, hogy minél több utazásra buzdítsam az ismerőseimet. 

Úgy gondolom ugyanis, hogy maradandó élményeket legkönnyebben akkor szerez az ember, ha útra kel és eddig számára ismeretlen régiókat, országokat, civilizációkat ismer meg. Mostantól kezdve két hetente jelentkezem majd blogbejegyzésekkel, és/vagy túrabeszámolókkal, ahol igyekszem majd tudósítani, hogy éppen melyik szegletében járok az országnak, a világnak vagy hogy milyen élményekkel gazdagodtam az elmúlt években utazásaim során. 

Ha csak eggyel több ember száll ki a félpuha foteljéből és indul el egy eddig ismeretlen országot, egy új túraútvonalat vagy egy új vidék új ízeit felfedezni, akkor már megérte... 

Talán a legfontosabb tanulság az volt utazásaim során, hogy ha valaki szervezett keretek között készül utazni, azt két lehetőség elé állítják: non stop túrázás VAGY non stop városnézés. Nyilván mindkettőnek megvan a közönsége, 

de mi van azokkal, akik nem szeretnének választani a kaland és a kultúra között,

a természeti és az épített értékek között? Mi van azokkal, akik nem szeretnének 10+ órát tölteni egy repülőgépen?

Na, pont nekik szól a blogom, nekik szervezem a túráimat, az utazásaimat!

Az út Barcelonáig

Alig egy pár olyan város van a világon, amit érdemesnek ítéltem/ítélek arra, hogy egy nyaralást csak és kizárólag annak az adott településnek a megismerésével töltsek. Ennek a prominens listának egyik tagja volt Barcelona. Igen, Barcelona. Gaudi, tapas, Camp Nou, Xurros (Csurrosz J), Curizó, Serrano. Barcelona.

Nettó másfél milliós nagyváros, Spanyolország gazdasági motorjának – Katalóniának – a fővárosa. Ha nem szeretnéd az összes múzeumot bejárni, illetve a város környékét is felfedezni, akkor három nap is elegendő lehet. Ha el szeretnél időzni Sangriát kortyolgatva (Magyarósi Csaba után szabadon: Sangriát Barcelonában csak a proli külföldiek isznak ;o)) a tengerparton, vagy órákon keresztül önfeledten tapaszozni, akkor told ezt még túl minimum egy nappal.

Budapestről három választásod van, ha el szeretnél jutni Barcelonába: Wizzair, Ryanair, autó. Az első kettő csak sima szívás, a harmadik ultraszívás. Mi az elsővel utaztunk ki, a másodikkal pedig vissza, így csak „simán” szívtunk. Idealistaként elképzeltem, hogy reggel kiutazunk, a városban akklimatizálódással töltjük a napot a szállás elfoglalása után, egy kis kávé, egy kis xurros, csatangolás a gótikus sikátorokban, etc. Így gondoltam én... Aztán egy hónappal az indulás előtt a Wizzair is elmondta, hogy ő hogyan tervezi az első napomat.

Ugyanis nemes egyszerűséggel törölte a reggeli járatot és nagylelkűen felajánlotta, hogy ingyen átfoglalhatok az alapból is olcsóbb esti járatra. Első felháborodásomban meg is írtam nekik, hogy ugyan már még is csak hogyan gondolják. Ők meg visszaírták, hogy márpedig nekik joguk van ehhez, és tényleg... Jelen pillanatban a Wizzair és kedves komája a Ryanair konkrétan azt tesz, amit akar. Zárójelben jegyezném meg, hogy kint egy tapaszos helyen találkoztunk hazánkfiaival, akikkel rövid beszélgetés után rájöttünk, hogy ugyanazon a napon érkeztünk, csak ők reggel, mi pedig este. Kérdeztem, hogy akkor Ryanair-rel jöttek, mert ugye a Wizzairt lemondták... Meglepetten néztek rám, mint egy UFO-ra, és annyit válaszoltak, hogy de igen, a Wizzair-rel jöttek. Kiderült ugyanis, hogy ez a kedves légitársaság túltolja a kiadható helyek számát, majd azt kommunikálva, hogy a gépet ilyen-olyan oknál fogva törölték, átpakolja az emberek felét az esti gépre, amivel egyébként a kutya sem menne.

Ezen kívül pedig aktívan kommunikálják minden médiában, hogy milyen visszaélések történnek a csomagtérbe feladott poggyászokkal kapcsolatban. Mindez természetesen azért, hogy mindenki be legyen sz**va, és magával akarja vinni az utastérbe a csomagját. Erre szolgál lehetőségként, hogy Priority Boarding-ot választva, magunkkal vihessük kis kofferünket. Ferihegyen ki is érünk a szokásos fapados bádogkarámba, ahol is 130 ember várakozott a priority boarding sorban, további 20 pedig a non priority-ben. Nyílván előzékenyen előre engedtek minket a kedves Wizzair-es kollégák, majd kinyitva a karám ajtaját kiengedtek minket a futtatóba, hogy ott töltsük a taknyos, szeles, hideg sötétben a további 20 percet, amíg a non prioritys utasok check-olását végezték. NO COMMENT.

De kanyarodjunk vissza a fő csapásvonalra: Barcselóná. Szűk két óra alatt meg is érkeztünk, nincs időeltoltolódás, nem kell tekergetni az órát, viszont a város nyugatibb fekvése végett nagyjából egy órával később kel a nap és ennek megfelelően egy órával később is nyugszik. A fapados járatoknak egy előnye van: az El Prat repülőtér B termináljába érkeznek, ahonnan a számunkra preferálandó RENFE kötöttpályás szerelvényei is indulnak a város felé. 10-15 perc séta után (folyamatosan a RENFE/vasúti tábákat követve) érkezünk meg a vágányokhoz. Itt két jegyautomata mellett az infós pultnál is tudunk jegyet venni. És most jön a lényeg: Must have -> T10 jegy! Mindössze 10,2 Euroba kerül, és a következő szuperképességekkel rendelkezik: 10 utazásra jogosít, 1 óra 15 percig lehet egy kezeléssel utazni, és közben át is szállhatunk (akár végtelenszer is), egyszerre több ember is használhatja, és a repülőtér és a város között közlekedő vonatra is tökéletesen jó. Könnyed fejszámolás után kijön, hogy egy út így alig több mint 1 Euroba kerül (összehasonlításként egy vonaljegy 2,2 Euro, de még átszállásra sem alkalmas).

Tehát, felszálltunk a vonatra, ami nagyjából 18 perc alatt berepít a Sants vasútállomásra, ahol végtelen számú metróra szállhatunk át. Igen, 18 perc alatt. Ugyanis a leleményes katalánok úgy gondolták, hogy a gyorsabb haladás végett a vonatok pályáját is leviszik a föld alá, a már meglévő 8 (!) metróvonal mellé. Így bárhova is szeretnél eljutni a városon belül bátran használd a metrót, mert biztonságos, gyors, és kis túlzással még a szomszéd közértbe is megy egy metróvonal. Valahol itt is megfigyelhető a latin mentalitás: van 8 metróvonaluk, ami egyáltalán nem működik tökéletesen, egyik állomás sem úgy néz ki, mint egy modern képzőművészeti kiállítóterem (4-es metró BP), valahol ők megelégedtek a „good enough”, „jólvanazúgy” kategóriával, és messziről tesznek a tökéletesre. Mi például egy nagyobb eső után voltunk, és konkrétan az egész aluljáró tele volt vödrökkel. Ahol pedig a vödrök nem segítettek, ott nemes egyszerűséggel felszórták homokkal, vagy fűrészporral. A lényeg, hogy a barcelonai honpolgár el tudjon jutni A-ból B-be.

Erősen ajánlott olyan szállást választani, ami metróállomás közelében van. A központi látnivalók között (Barri Gótic, Eixample, Montjuic), nagyobb edzettséggel már akár gyalogszerrel is lehet közlekedni. Amire még érdemes odafigyelni: NE vigyél magaddal otthonról mindent, ugyanis ugyanazokat a dolgokat kint is meg tudod venni (babgulyás-, illetve pacalkonzerv). Nem jellemzőek viszont a nálunk megszokott áruházláncok. Ott valahogy jobban működött a helyi kiskereskedők érdekvédelmi szervezete, akkor amikor a magyar bolti kereskedelmet kilóra megvette a Tesco és a Spar. Két utcasarok között minimum egy borozó, egy élelmiszerbolt, egy gyorskajálda és egy pékség biztosan van. Amire viszont készülni kell (pláne, ha a légitársaságod figyelmessége révén este nyolckor landolsz), hogy a boltok többsége 9:00-21:00-ig tart nyitva.

Szállásoknál meleg szívvel tudom ajánlani az apartmanokat. Amikor odaérsz a repülőtérre odacsörögsz nekik, hogy megjöttél (igény szerint transzfer-szolgáltatást is nyújtanak), és mire a szállásra érsz, ők már lent várnak az épület előtt. Kedvesek, tudnak angolul, elmondják a legfontosabb infókat a szállásról, a városról. Amennyiben viszont később csekkolsz be, akkor plusz költséget számolnak fel (20:00-22:00 – 10 EUR, utána 25 EUR). Amiben ezek az apartmanok varázslatosak, hogy fognak egy átlagos lakóház átlagos lakását, kompletten felújítják, és kiadják. Van benne minimum három szoba (nappali + 2 háló), és akár két fürdő is. A lényeg pedig: tökéletesen felszerelt konyha (hűtő, fagyasztó, sütő, mosogatógép, mosógép, só, cukor, olaj, stb.). Ergo nincs rákényszerítve az ember, hogy unos untalan étteremben kajáljon, ami kifejezetten jól hat egy barcelonai látogatás büdzséjére. Ezen kívül (természetesen újra csak magamból indulva ki), szintén védelmezően hat a pénztárcánkra, ha egy mini kotyogós kávéfőzőt viszünk magunkkal. Fenn áll ugyan a veszély, hogy (mint nálunk szokás) félreállítanak a repülőtér biztonsági ellenőrzésén, mert rakétahüvelynek nézik a kis kotyit, de ha reggelente csak egy kávét számolok, négy nap kint tartózkodással, akkor az minimum 10 EUR, míg egy 250 g-os kávét 2,5 EUR-ért már lehet kapni. Amire viszont nem minden esetben készülnek, az a hideg. Nálunk például november közepén egy elektromos fűtőtesttel igyekeztek megoldani egy 75 négyzetméteres lakás felfűtését. És nehogy azt gondoljuk, hogy ez kivételes. Éppen a Güell parkban sétáltunk, amikor egy helyi idegenvezető lánytól kérdeztem meg, hogy normális-e, hogy már napok óta „csak” 14 fok van, és folyamatosan lóg az eső lába. Ő erre azt felelte: látja ott azokat a rövidnadrágos embereket sétálni az utcán? Na, hát ők barcelonaiak, ugyanis nem szokás hosszú ruházatból túl sok példányt a szekrényben tartani, mivel nem nagyon van/volt rá eddig szükség.

A következő fontos téma: zsebesek. nekem hál’ Istennek nem volt hozzájuk szerencsém (vagy még nem vettem észre ;o)). De jó megoldás, ha a bankkártyánkat az iratainkkal, és a készpénzállományunk jelentős részével a szálláson hagyjuk, és csak annyi készpénzzel mozgunk, amennyi aznapra feltétlenül kell. Még optimálisabb, ha ezt a pénzt is kisebb tételekben visszük magunkkal, szétosztva a hátizsákban, zsebben, végbélben elhelyezett apró fiolában, stb. Hátizsákunk védelme érdekében, pedig szerencsés, ha a forgalmasabb helyeken egyszerűen nem a hátunkra dobjuk, hanem elöl viseljük. Tehát repülés pipa, metró pipa, bevásárlás pipa, szállás pipa, JÖHET BARCELONA!

Csodatúrák az Örök tavasz szigetén - Madeira

2020. június 6-13.

   Ár: 199.000 HUF   

   kultourvandor@gmail.com   

Jelentkezési határidő: 2020.05.06.

Van egy sziget az Atlanti-óceánon, ami az elmúlt évtizedekben méltatlanul a botanikus kertek, a szerelem és a német szépkorúak szigeteként vonult be a köztudatba. Pedig, ha egy kicsit megkapargatjuk a felszínt, jól látszik, hogy Madeira bizony a túrázni vágyók igazi paradicsoma.

Hol máshol tudnánk bő egy hét leforgása alatt 2000 méteres magasságban, szédítő mélységek felett, félszáraz, kopár sziklafennsíkon, vagy éppen trópusokat idéző babérerdőben túrázni, miközben a levadák kristálytiszta vize patakként csordogál mellettünk és vízesések zubognak a fejünk felett. Utazhatunk tobogganon, állhatunk a világ második legmagasabb skywalk-ján, kajakozhatunk delfinekkel az óceánon, megkóstolhatjuk a világ egyik legcsúnyább halát sült banánnal, valamint a sziget nemzeti italát – a ponchát. Mindez egy 740 km²-es szigeten!

1. nap 

Funchal

Funchal - Hegyek és az Atlanti-óceán ölelésében

Funchal mind kiterjedésre, mind nagyságra roppantul hasonlít a mi Pécsünkhöz. A város nem túl
nagy, bár így is minden második ember a szigeten a fővárosban él. A szállásunk nagyon jó helyen lesz, karnyújtásnyira a tengertől, a piactól és az óvárostól. Az első két nap a bemelegítés a szigethez. Le kell ugyanis egy kicsit lassulnunk, fel kell venni Madeira fordulatszámát. Itt ugyanis mindenki meglehetősen lassan, nyugodtan éli a mindennapjait. Úgyhogy mi is ezzel kezdjük: sétálgatunk, belekóstolunk a sziget gasztronómiájába, és megismerjük a várost, ugyanis a következő hét napra ez lesz az otthonunk. Megnézzük, hogy mit és hol találunk, hol tudjuk a legjobb espadat, hol a legjobb

Funchal - Santa Catarina Park

espetadat enni és hol lehet a legfinomabb kávét inni. Nem kell tehát óriási távolságokkal számolni, az egyes látnivalók közel fekszenek egymáshoz. Miután mindenki kényelmesen elfoglalta a szállást, megnézzük a szállás közvetlen közelében található látnivalókat. Lesznek ebben történelmi látnivalók (főtér, Sé székesegyház, Szt. Lőrinc erőd), kávézók, botanikus kertnek beillő parkok, a világ legnagyobb óceánjáróit is vendégül látó kikötő, valamint Christiano Ronaldo múzeuma. Igen, ugyanis ő is itt született Funchalban, aminek azóta is igyekszik gondját viseli. 

A délután folyamán mesélni fogok majd egy angol szerelmespárról, akik vélhetően először látták meg a szigetet, arról hogy Sissi-t mi hozta a szigetre, Kolumbuszt miért kergette el dúsgazdag apósa innen, érdekességeket a Beatles-ről, akiknek az egykori jachtja a kikötőben állt, valamint Churchill-ről, aki itt, Funchal-ban írta meg háborús visszaemlékezéseit.

Tipp napi kávézó: Welcom Coffee Bar (a helyi fiatalok kedvelt kávézója, de még uzsonnázni is lesz lehetőségünk itt, isteni a poncha és a kecskesajtos-diós burger).

Tipp napi étterem: A bica /€/ (tipikus helyi specialitásokat kínáló étterem. Megkóstolhatjuk az espada-t, a sziget legjellemzőbb halfajtáját, amit gyakran borral, fokhagymával, filézve, banánnal (!) szervíroznak, valamint az espetada-t, ami a sziget nemzeti étele: a marhahúst frissen feldarabolják, babérleveles sóval fűszerezik, babérágra húzzák és parázs felett puhulásig sütik.

2. nap

Monte, Apácák völgye, Camara de Lobos, Cabo Girao

Indulás: 9:00 -> Monte; 13:30 -> Apácák völgye, Camara de Lobos, Cabo Girao; Szállás: 18:00

Jardim Tropical de Monte - Egzotikus kilátás a Funchali-öbölre

A második napot is a fővárosban és annak közvetlen környezetében fogjuk tölteni. Ehhez azonban sajátságos közlekedési eszközöket fogunk igénybe venni. Felfelé kabinos felvonó repít minket a kikötőből közvetlenül a város háztetői felett a festői Monteba. Itt a helyi angol arisztokrácia a pazar panorámát és a kiváló éghajlati körülményeket kihasználva egy orchideáktól, szökőkutaktól, ciprusoktól hemzsegő távol-keleti botanikus kertet rendezett be. A varászlatos kertet talán csak a funchali öbölre nyíló panoráma képes felülmúlni. 

Ezt követően meglátogatjuk a madeiraiak kegytemplomát, a Miasszonyunk templomot, ahol utolsó királyunk IV. Károly is nyugszik. Visszaúton két lehetőség is mutatkozik az utazáshoz: aki lefelé is szeretné a teleféricó biztonságát élvezni, megteheti, de aki örök életre szóló élményre érkezik: annak ott a toboggan. Egy kosárban ülve száguldhatunk le, akár 50 km/h-s sebességgel a szűk utcácskákon.

A délután során Churchill kedvenc halászfalujában teszünk látogatást, majd  a szédítő, 580 méteres függőleges tengerparti fal tetején megépült Skywalk-on tesztelhetjük bátorságunkat. A délutánt az
Apácák-völgyében zárjuk, amit a kalózok elől menekülő klarissza rendi apácák népesítettek be a 16. században. A minden oldalról 500 méteres függőleges falakkal körülvett falu úgy tűnik, mintha egy kialudt vulkán kráterének kellős közepén helyezkedne el. Mivel a völgy a gesztenye-termesztésről híres, ezért nem átallunk majd megkóstolni egy-két gesztenyés finomságot.

Költségek:

Felvonó

Oda-vissza: 16 EUR

Csak oda: 11 EUR

Toboggan (két ember fér el benne)

Két személyre: 30 EUR

Egy személyre: 15 EUR

Jardim Tropical Monte Palace: 12,5 EUR

Tipp: Az Apácák völgyében szelídgesztenyéből készült finomságok kaphatók.

Tipp vacsora: Bar o Avo /€/(a szokásos madeirai fogásokon kívül itt megkóstolható a sziget sörfelhozatala is (CORAL).

Tipp Night: Madeira Rum House (a sziget évszázadokig a cukornád termesztésből élt, amiből többek között a rum is készül. Ebben a parányi üzletben lehetőség van a különböző fajta rumok  megkóstolására (angol, spanyol, francia típusú -> részletekről majd a helyszínen mesélek). Ezen kívül vétek lenne kihagyni a sziget italspecialitását, a poncha-t, ami rumból és különböző citrusfélék hozzáadásával készül! Mindehhez a háttérzenét egy bakelit lemezjátszó szolgáltatja, a lejátszandó lemezt pedig a vendégek választják!

3. nap

Levada do Caldeirao Verde & Levada do Inferno, Santana, Crane kilátópont

Indulás: 8:00; Visszaérkezés: 19:30

Inferno - Túraösvény a "Zöld Pokolban"

A sziget északi és déli fele között óriási éghajlatbeli különbségek vannak, amik a lehulló csapadék mennyiségét is befolyásolják. Hogy ezt a különbséget kiegyenlítsék, ún. levadák segítségével a csapadékban gazdagabb területekről a vizet - néha földbe, néha sziklába vájva - vezetik le az alacsonyabb magasságokon elterülő teraszos művelésű földekre. A levadák teljes hossza mintegy 2000 kilométer, amiket a levadeiro-k tartanak karban. Előrelátóak voltak, ugyanis ezeket a csatornákat már építésükkel együtt szerviz úttal egészítették ki, amit majd a túráink során mi is használni fogunk.

Az UNESCO Világörökség részét képező babérerdő

A mai napon fejest ugrunk Madeira természeti látnivalói közé és egy egész napos túrát teszünk a „Zöld pokolban”. A bérelt busz egy parkolóig visz minket mintegy 800 méteres tengerszint feletti magasságba, majd innen előbb egy jól kiépített úton kezdjük meg túránkat a Queimadas látogatói központig (2 km), majd az utunk egyre keskenyebb, egyre vadregényesebb területen folytatódik, míg el nem érünk a sziget egyik legnagyobb vízeséséig, a Caldeirao Verde-ig (6 km). Mai kalandunknak már ez a szakasza is lenyűgöző: méteres mohapárnák, babér és eukaliptusz matuzsálemek kísérik utunkat. Innen az Inferno túrát követve előbb 200 lépcsőn felkapaszkodva egy sziklaszurdok mentén haladunk tovább (4 km). A túránk lombhullató erdőben kezdődik, a végén pedig már a trópusokat idéző körülmények fognak minket köszönteni, miközben a távolban feltűnik az óceán sziluettje. Vízesések zubognak alá a fejünk felett, túránk egy része alagutakban fog vezetni, közben pedig felfedezhetjük, hogy milyen babér- és eukaliptusz erdőben túrázni.

Santana - Mesevilág meseházikói

A túra után a közeli Santana-ba utazunk, ahol megcsodálhatjuk a tradicionális madeirai építészet remekeit, a nádtetős, színpompás, fából készült egykori lakóházakat (mintha csak egy Wes Anderson filmbe csöppentünk volna). Ezt követően pedig az északi óceánpart legszebb kilátópontját keressük fel, ahonnan az északi part egyik emblematikus pontja - a Sas-szikla- is tökéletesen látható lesz.

Túra hossza: ca. 22 km; Szintemelkedés: elhanyagolható, <100 méter.

Nehézség: vannak kitett szakaszok, magas páratartalom miatt megterhelőbb a túra, alagutak. Tériszonyosoknak, klausztrofóbiásoknak nem ajánlott.

Szükséges felszerelés: fejlámpa, zárt cipő, esőkabát. Túra típusa: A->B->A (az úticél elérése után ugyanazon az útvonalon érkezünk vissza a buszhoz).

TIPP vacsora: O Tasco /€€-€€€/ (egy parányi étterem, ahol az étlapot egy teraszon kiállított tábla helyettesíti a napi menüvel, kicsit magasabb árszínvonallal, de annál barátságosabb kiszolgálással).

4. nap – 

25 forrás túra, Ponta do Pargo, Porto Moníz, Sao Vicente

Indulás: 7:30; Visszaérkezés: 19:30

Babéralagút a levadák mentén

A mai nap folyamán a sziget nyugati részét fogjuk felfedezni, ahol látni fogunk vízeséseket,
világítótornyot, lávamedencét és lávabarlangot, mindezt pedig egy olyan útvonalon, ami már maga is megérné az 5-ös Tripadvisor értékelést. De kezdjük az elején: a Paul de Serra fennsíkon, 1300 méteres tengerszint feletti magasságon szállunk ki a buszból, majd előbb egy aszfaltos úton, ezt követően pedig lépcsőkön fogunk mintegy 300 méter szintet veszíteni, hogy előbb a Risco vízeséshez, majd pedig a 25 forrás völgyéhez jussunk. Ezek a források a Paul de Serra fennsíkról lefolyó csapadékvízből táplálkoznak, amelyek rejtélyes módon - ahogy a karszt hegységekben lenni szokott (de ez itt vulkáni) - a hegy oldalában a levada mentén bukkannak fel ismét, hogy aztán egy tavat alkossanak. A levada kiépítését 1835-ben kezdték és 1855-ben adták át, amivel végre a sziget délnyugati része is megfelelő mennyiségű öntözővízhez jutott. Az úton végig mohával benőtt levada, valamint az útra boltívként boruló fák kísérnek minket. 

A fennsíkot a hátunk mögött hagyva útba ejtjük Sao Vicente lávabarlangjait, majd az északi parton, alagutakon és közvetlenül az óceánt tápláló vízeséseken keresztül jutunk el Porto Moníz lávamedencéihez, ahol - ha a körülmények engedik - meg is mártózhatunk az óceánban. Megtekinthetjük ezen kívül a Madeirát körbeölelő óceán élővilágát bemutató akváriumot. Nyugat-madeirai túránkat Európa legnyugatibb világítótornyánál zárjuk Ponta do Pargo-ban.

Porto Moníz lávamedencéi

Információ/szükséges felszerelés:

25 forrás túra

Táv: 14 km

Túra típusa: A->B->A

Szint: 530 le, 530 fel

Felszerelés: zárt cipő, esőkabát.

Belépő:

Akvárium Porto Moníz: 5 EUR

Lávamedence Porto Moníz: 1,5 EUR

Lávabarlang Sao Vicente: 6 EUR

TIPP vacsora: Restaurante Casal da Penha: /€€-€€€/ akinek már elege van a madeirai specialitásokból, viszont megmaradna a tengeri finomságoknál, ajánlom a spanyol konyha remekét, a paella-t.

5. nap

Pico Areeiro – Pico Ruivo, Ribeiro Frio

Indulás: 7:30; Visszaérkezés: 15:30

Madeira tetején - Valahol a Pico Areeiro és a Pico Ruivo között

Sokak számára ez a túra fogja jelenteni a madeirai kirándulás csúcspontját. Reggel korán indulunk, mivel többnyire délre már felhőben állnak a csúcsok. A sziget harmadik legmagasabb pontjáról fogunk indulni, majd tökéletesen kiépített (korlát, lépcső), de különösen kitett szakaszok fogják túraútvonalunkat kísérni. Hegygerinceken, alagutakban, lépcsőkön, hegyek oldalába vájt ösvényeken fogunk haladni. Madeira legmagasabb hegyei vesznek minket körül, és tiszta idő esetén az egész sziget panorámáját élvezhetjük.

Útvonal: Pico Areeiro – Pico Ruivo – Teixeira parkoló, ahol a buszunk már vár ránk.

Pico Ruivo - Lépcső a semmibe

Információ/szükséges felszerelés:

Táv: 8 km

Szint: Fel: 650 m, Le: 800 m

Felszerelés: zárt cipő, esőkabát, fejlámpa, napszemüveg (a felhőkön megtörő napfény nagyon zavaró egy idő után, valamint nincs fent árnyék), réteges ruházat (attól függően, hogy a hegygerinc melyik oldalán vagyunk, a hőérzetünk 15-20 fokos különbséget is jelezhet).

A kitett szakaszok, létrák és az alagutak miatt tériszonyosoknak, klausztrofóbiásoknak nem ajánlott.

Túra típusa: A->B (vagyis, nem térünk vissza a kiindulási pontra, a buszunk a célban fog minket várni). Aki a túrára nem vállalkozik, de gyönyörű panorámában szeretne gyönyörködni, velünk tarthat, a busz mindkét csúcsnál fog várakozni, egy rövid séta mindkét oldalon tehető.

A szállásunk felé vezető úton pedig még leparkolunk egy jól megérdemelt ebéd elköltésére. Ribeiro Frio völgyében található ugyanis a sziget pisztráng-neveldéje, ahol frissen el is készítik számunkra az ízletes édesvízi halat.

TIPP Ebéd: Jardim do Vale, vagy a Restaurante Ribeiro Frio (mindkettő specialitása a különböző módon elkészített pisztráng).

6. nap – 

Porto Santo

Egész napos egyéni, fakultatív hajózás Porto Santo szigetére. Porto Santo büszkélkedhet a szigetcsoport legnagyobb homokos tengerpartjával (9 km). A komp a szálláshoz nagyon közel a már meglátogatott mólóból indul és 2 óra 10 perc hajózás után köt ki a másik szigeten. Naponta egy járatpár közlekedik, reggel 8:00-kor indul Porto Santora, és este 19:00-kor indul vissza Funchalba.

A komp ára: kb. 58 EUR (Retúr)

Szükséges felszerelés: fürdőruha, napvédő krém, kalap. A strandon nincs árnyék.

Fakultatív program a szigeten maradóknak: 

Ismerkedés az óceánnal a Szt. Lőrinc félszigetnél. Sziklabarlangok, kliffek, sziklakapuk, fantasztikus panoráma. Lehetőség kajakozni, SUP-ozni, búvárkodni.

Az árak (a teljesség igénye nélkül):
Kajak (2,5 h) - 40 EUR
SUP (2 h) - 30 EUR
Snorkel búvárkodás: 50 EUR

Fakultatív (egyéni) programlehetőségek azoknak, akik Funchalban maradnak (a nyitvatartás a csütörtöki napra vonatkozik):

Madeira Botanical Garden (Jardím botanico) 9:00-19:00, 6 EUR

Egyháztörténeti Múzeum 10:00-12:30 és 14:30-18:00, 5 EUR

Christiano Ronaldo Múzeum 10:00-18:00, 5 EUR

Santa Clara kolostor: 10:00-12:00, 15:00-18:00, 2 EUR

Madeira Story Center: 9:00-19:00, 5 EUR

Mercado dos Lavradores (a főváros legnagyobb piaca, három kontinens gyümölcsével): 8:00-19:00

Délutáni tea a Reid’s hotelben (előzetes asztalfoglalás szükséges) 15:00 vagy 16:30, 35,5 EUR/fő (+18,5 EUR ha pezsgővel kérjük)

Delfin és bálnales – 3 órás hajókirándulás, start: 10:30 vagy 15:00, ára: kb. 35 EUR

Hajókirándulás „Kolumbusz hajójával” – 3 órás kirándulás, start: 10:30 vagy 15:00, ára: 35 EUR

Napnyugtatúra katamaránról – 3 órás hajókirándulás, start: 18:30, ára: kb. 35 EUR

Tipp vacsora: A Cuba Restaurante /€€-€€€/(Egy borospince hatását kelti, ráadásul néhány asztal egy hordóban foglal helyet. Megízlelhető itt a sziget specialitásainak zöme: madeirai paradicsomleves, espada, espetada.

7. nap

Ponta de Sao Lourenco, Canical, Ponta do Garajau

Indulás: 9:00; Visszaérkezés: 15:00; Borkóstoló: 15:30

Túra a világ végén - Szent Lőrinc félsziget

A hatodik napon a sziget legkeletibb pontját támadjuk meg, ahol egyedülálló környezeti látvány fogad majd minket.

Zarco, a szigetet felfedező kalandorok egyike a hajójáról nevezte el a félszigetet Szt. Lőrincnek, ahol először szárazföldre léptek. A legenda szerint ezt mondta földet éréskor hajójának: „állj meg Szt. Lőrinc, állj meg, itt jó lesz nekünk.” 

Ezt követően még egy fantasztikusan berendezett bálnamúzeumot (a sziget évszázadokig a bálnavadászok központja volt), majd pedig a Riói Krisztus szobor kicsinyített mását nézzük meg, ahonnan megint csak fantasztikus lesz a látvány.

Kóstoló a Blandy's Wine House-ban

Információ/felszerelés:

Táv: 7,2 km

Szintkülönbség: 417 méter fel, 417 méter le.

Túra típusa: A->B->A (vagyis ugyanazon az úton visszatérünk a kiindulópontunkhoz).

Felszerelés: zárt cipő, esőkabát, az állandó metsző északi szél miatt esetleg sapka, fülvédő.

Canical Bálna múzeum: 8 EUR

Miután visszaérünk a szállásra, lehetőség lesz megkóstolni a méltán híres madeirai bort a Blandy’s borházban. Mesélni fogok a helyi szőlő és borkultúráról, elmesélem, hogy minek köszönhető, hogy ez a bor akár 150 évig is eláll.

TIPP: Blandy’s borház, kóstoló tárlatvezetéssel: 5,9 EUR.

TIPP vacsora: Barreirinha Bar Cafe: /€/ ne tévesszen meg senkit a kávézó elnevezés: Funchalban minden ilyen helyen lehet kapni jobbnál jobb melegszendvicset és hamburgert. Ezen kívül pedig minden vendégét elvarázsolja közvetlen óceánparti panorámája...

8. nap

Hazautazás – Funchal - Budapest

Még egy utolsó piaclátogatás, illetve egy óceánparti kávé croissant-nal fér bele az utolsó nap funchali programjába, ugyanis kb. 11:00-kor érkezni fog értünk a transzfer, hogy kivigyen minket a repülőtérre. A repülő 14:15-kor indul, majd frankfurti átszállással érkezünk meg 23:20-kor a budapesti Liszt Ferenc Repülőtérre.

Utazási tudnivalók:  
Ár: 199.000 HUF

Ha az utazás felkeltette az érdeklődésed, jelezd a kultourvandor@gmail.com címen!

Jelentkezéskor fizetendő: 75.000
A fennmaradó költség indulás előtt 35 nappal fizetendő.

Az ár tartalmazza: 
-Szállás apartmanházban 2-3-4 szobás apartmanokban, felszerelt konyhával
-Madeirán belüli utazás költsége
-Szervezés költsége
-Túra- és idegenvezetés 

Az ár nem tartalmazza: 
-Repülőjegy ára, poggyász szállítási díja
-Belépők költsége (részletek lásd leírás)
-Biztosítás
-Étkezések költségei
-Esetleges borravaló

Repülés: 
A kiutazásra a TAP és a Lufthansa átszállásos járatai a legmegfelelőbbek. A Lufthansa járata reggel  6:05-kor indul Budapestről a kirándulás első napján és este 23:20-kor érkezik vissza a túra végén, ami jóval kedvezőbb, mint a TAP menetrendje. A jegy ára jelenleg (2020. február) 170.000 HUF körül mozog, de közeledve az időponthoz erőteljesen emelkedhet.

Az utazáshoz szükséges repülőjegyet saját magad tudod lefoglalni és kifizetni a légitársaság honlapján. Kérdés esetén fordulj hozzám bizalommal! Az általam preferált repülőjáratok: 
ODA:
Budapest (BUD) - München (MUC): 2020.06.06. 6:05 - 7:20
München (MUC) - Funchal (FNC): 2020.06.06. 8:50 - 12:10
VISSZA:
Funchal (FNC) - Frankfurt (FRA): 2020.06.13. 14:15 - 19:15
Frankfurt (FRA) - Budapest (BUD): 2020.06.13. 21:45 - 23:20

Létszám: 
Min. 6, Max. 16 fő.

Szállás: 

Egy kiváló apartmanházban a város központjában, boltok, piac, kikötő karnyújtásnyira. Különböző elrendezésű, 2-3-4 szobás, fürdőszobás apartmanok erkéllyel, felszerelt konyhával, wi-fi hozzáféréssel.

Útiokmányok: 

Ma­gyar ál­lam­pol­gár­ok érvényes személyi igazolvánnyal vagy útlevéllel léphetnek a Portugáliához tartozó Madeira területére.

Időeltolódás:

+1 óra

Kommunikáció: 

A hivatalos nyelv a portugál, de majdnem mindenhol megértik az angol és néhány helyen még a német nyelvet is.

Elektromos áram: 

Az eu­ró­pai szab­vány­nak meg­fe­le­lő fe­szült­ség és alj­zat, 220 V, 50 Hz.

Valuta: 

Portugáliában az euró (EUR vagy €) a hi­va­ta­los fi­ze­tő­esz­köz, ezért leg­cél­sze­rűbb ezt a pénz­ne­met vin­nünk. Uta­zá­sunk so­rán csak kevés helyen találunk bankautomatákat, de szinte mindenhol fizethetünk bankkártyával is.

Ajánlott költőpénz: 
-Körülbelül 150-250 € + a belépők és fakultatív programok költsége.
-Madeira árfekvése Magyarországhoz hasonló.

Biztosítás: 
Az utazáson való részvétel feltétele, hogy olyan baleset-biztosítással rendelkezz, amely a magashegyi és/vagy speciális helyszínről történő mentést is tartalmazza.

Étel/Ital: 

Az óceán közelsége miatt az étlapokon többségben vannak a halfélék. Aki nem barátkozik a halételekkel, illetve a tenger gyümölcseivel, annak a marhahús és a zöldségételek lehet még alternatíva. Az egyedi éghajlat miatt sokkal többféle zöldség és gyümölcs áll rendelkezésre, mint az Magyarországon megszokott.
Italként a szigeten előállított sör (Coral), bor és a rum kerülhet terítékre. 

Időjárás: 
Madeira időjárása júniusban alapvetően tavaszias, nappal átlag 21, míg éjjel 17 ^oC várható, a tengervíz hőmérséklete pedig 20 ^oC körüli lesz. Több-kevesebb esőre azonban minden nap lehet számítani. Az egyes látnivalókhoz tartozó egyedi időjárási körülményeket lásd feljebb a leírásban. 

Vásárlási lehetőség:
A szállásunktól karnyújtásnyira helyezkedik el a városi piac, ahol három kontinens gyümölcs- és zöldségfelhozatalát lehet megvásárolni. A vásárcsarnok kiválóan alkalmas szuvenírek beszerzésére is, ha az otthoniaknak egzotikus fűszert, teát, virághagymát szeretnénk venni. Közel van egy szupermarket is, ahol a mindennapi enni- és innivalókat lehet megvenni. A sziget árszínvonala nagyjából a magyarnak felel meg, az éttermek kissé drágábbak.
A reggelik és a napközbeni túrákra/kirándulásokra szánt szendvicsek elkészíthetőek a szálláson, vacsorázásra minden nap lesz lehetőség.

Nyilatkozatok:

-Az utazás kalandtúra, amely Madeira ritkán lakott illetve lakatlan részeire is elvezet.
-Az apartmanok beosztása kis mértékben eltérő, ezért előfordulhat, hogy a résztvevők nem teljesen egyforma apartmant kapnak.
-Mi­vel az utazás so­rán az idő­já­rás vál­to­zé­kony le­het, ezért a tú­ra­ve­ze­tő fenn­tart­ja a jo­got, hogy rossz idő ese­tén – eső, köd, rossz lá­tá­si vi­szo­nyok – meg­vál­toz­tas­sák a prog­ra­mot. Ez je­lent­he­ti a kü­lön­bö­ző lát­ni­va­lók vagy kirándulások sor­rend­jé­nek fel­cse­ré­lé­sét, de kü­lö­nö­sen zord idő­já­rás ese­tén – a résztvevők biztonsága, egészségük védelme érdekében – módosulhatnak vagy el is ma­rad­hat­nak tú­rák. Egy ilyen jellegű döntés a túravezető hatáskörébe tartozik és minden résztvevőre kötelező érvényű. Egy esetleges programváltozás esetén a túravezető minden esetben alternatív programokat javasol a helyszínen.
-A légitársaság járatainak esetleges késéséből vagy törléséből adódó többletköltségekért nem vállalok felelősséget. Amennyiben a légitársaság nem oldja meg maradéktalanul a járatkésés vagy törlés esetén szükséges váratlan helyzeteket, az emiatt igénybe vett utazási szolgáltatások (szállás, étkezés, transzfer) költsége a résztvevőket terheli.