Alig egy pár olyan város van a világon, amit
érdemesnek ítéltem/ítélek arra, hogy egy nyaralást csak és kizárólag annak az
adott településnek a megismerésével töltsek. Ennek a prominens listának egyik
tagja volt Barcelona. Igen, Barcelona. Gaudi, tapas, Camp Nou, Xurros (Csurrosz
J), Curizó, Serrano. Barcelona.
Nettó másfél milliós nagyváros, Spanyolország
gazdasági motorjának – Katalóniának – a fővárosa. Ha nem szeretnéd az összes
múzeumot bejárni, illetve a város környékét is felfedezni, akkor három nap is
elegendő lehet. Ha el szeretnél időzni Sangriát kortyolgatva (Magyarósi Csaba
után szabadon: Sangriát Barcelonában csak a proli külföldiek isznak ;o)) a
tengerparton, vagy órákon keresztül önfeledten tapaszozni, akkor told ezt még
túl minimum egy nappal.
Budapestről három választásod van, ha el szeretnél
jutni Barcelonába: Wizzair, Ryanair, autó. Az első kettő csak sima szívás, a
harmadik ultraszívás. Mi az elsővel utaztunk ki, a másodikkal pedig vissza, így
csak „simán” szívtunk. Idealistaként elképzeltem, hogy reggel kiutazunk, a
városban akklimatizálódással töltjük a napot a szállás elfoglalása után, egy kis
kávé, egy kis xurros, csatangolás a gótikus sikátorokban, etc. Így gondoltam
én... Aztán egy hónappal az indulás előtt a Wizzair is elmondta, hogy ő hogyan
tervezi az első napomat.
Ugyanis nemes egyszerűséggel törölte a reggeli
járatot és nagylelkűen felajánlotta, hogy ingyen átfoglalhatok az alapból is
olcsóbb esti járatra. Első felháborodásomban meg is írtam nekik, hogy ugyan már
még is csak hogyan gondolják. Ők meg visszaírták, hogy márpedig nekik joguk van
ehhez, és tényleg... Jelen pillanatban a Wizzair és kedves komája a Ryanair
konkrétan azt tesz, amit akar. Zárójelben jegyezném meg, hogy kint egy tapaszos
helyen találkoztunk hazánkfiaival, akikkel rövid beszélgetés után rájöttünk,
hogy ugyanazon a napon érkeztünk, csak ők reggel, mi pedig este. Kérdeztem,
hogy akkor Ryanair-rel jöttek, mert ugye a Wizzairt lemondták... Meglepetten
néztek rám, mint egy UFO-ra, és annyit válaszoltak, hogy de igen, a Wizzair-rel
jöttek. Kiderült ugyanis, hogy ez a kedves légitársaság túltolja a kiadható
helyek számát, majd azt kommunikálva, hogy a gépet ilyen-olyan oknál fogva
törölték, átpakolja az emberek felét az esti gépre, amivel egyébként a kutya
sem menne.
Ezen kívül pedig aktívan kommunikálják minden
médiában, hogy milyen visszaélések történnek a csomagtérbe feladott
poggyászokkal kapcsolatban. Mindez természetesen azért, hogy mindenki be legyen
sz**va, és magával akarja vinni az utastérbe a csomagját. Erre szolgál
lehetőségként, hogy Priority Boarding-ot választva, magunkkal vihessük kis
kofferünket. Ferihegyen ki is érünk a szokásos fapados bádogkarámba, ahol is
130 ember várakozott a priority boarding sorban, további 20 pedig a non
priority-ben. Nyílván előzékenyen előre engedtek minket a kedves Wizzair-es
kollégák, majd kinyitva a karám ajtaját kiengedtek minket a futtatóba, hogy ott
töltsük a taknyos, szeles, hideg sötétben a további 20 percet, amíg a non
prioritys utasok check-olását végezték. NO COMMENT.
De kanyarodjunk vissza a fő csapásvonalra:
Barcselóná. Szűk két óra alatt meg is érkeztünk, nincs időeltoltolódás, nem
kell tekergetni az órát, viszont a város nyugatibb fekvése végett nagyjából egy
órával később kel a nap és ennek megfelelően egy órával később is nyugszik. A
fapados járatoknak egy előnye van: az El Prat repülőtér B termináljába
érkeznek, ahonnan a számunkra preferálandó RENFE kötöttpályás szerelvényei is
indulnak a város felé. 10-15 perc séta után (folyamatosan a RENFE/vasúti
tábákat követve) érkezünk meg a vágányokhoz. Itt két jegyautomata mellett az
infós pultnál is tudunk jegyet venni. És most jön a lényeg: Must have -> T10
jegy! Mindössze 10,2 Euroba kerül, és a következő szuperképességekkel
rendelkezik: 10 utazásra jogosít, 1 óra 15 percig lehet egy kezeléssel utazni,
és közben át is szállhatunk (akár végtelenszer is), egyszerre több ember is
használhatja, és a repülőtér és a város között közlekedő vonatra is tökéletesen
jó. Könnyed fejszámolás után kijön, hogy egy út így alig több mint 1 Euroba
kerül (összehasonlításként egy vonaljegy 2,2 Euro, de még átszállásra sem
alkalmas).
Tehát, felszálltunk a vonatra, ami nagyjából 18
perc alatt berepít a Sants vasútállomásra, ahol végtelen számú metróra
szállhatunk át. Igen, 18 perc alatt. Ugyanis a leleményes katalánok úgy
gondolták, hogy a gyorsabb haladás végett a vonatok pályáját is leviszik a föld
alá, a már meglévő 8 (!) metróvonal mellé. Így bárhova is szeretnél eljutni a
városon belül bátran használd a metrót, mert biztonságos, gyors, és kis
túlzással még a szomszéd közértbe is megy egy metróvonal. Valahol itt is
megfigyelhető a latin mentalitás: van 8 metróvonaluk, ami egyáltalán nem
működik tökéletesen, egyik állomás sem úgy néz ki, mint egy modern
képzőművészeti kiállítóterem (4-es metró BP), valahol ők megelégedtek a „good
enough”, „jólvanazúgy” kategóriával, és messziről tesznek a tökéletesre. Mi
például egy nagyobb eső után voltunk, és konkrétan az egész aluljáró tele volt
vödrökkel. Ahol pedig a vödrök nem segítettek, ott nemes egyszerűséggel
felszórták homokkal, vagy fűrészporral. A lényeg, hogy a barcelonai honpolgár
el tudjon jutni A-ból B-be.
Erősen ajánlott olyan szállást választani, ami
metróállomás közelében van. A központi látnivalók között (Barri Gótic,
Eixample, Montjuic), nagyobb edzettséggel már akár gyalogszerrel is lehet
közlekedni. Amire még érdemes odafigyelni: NE vigyél magaddal otthonról
mindent, ugyanis ugyanazokat a dolgokat kint is meg tudod venni (babgulyás-,
illetve pacalkonzerv). Nem jellemzőek viszont a nálunk megszokott áruházláncok.
Ott valahogy jobban működött a helyi kiskereskedők érdekvédelmi szervezete,
akkor amikor a magyar bolti kereskedelmet kilóra megvette a Tesco és a Spar.
Két utcasarok között minimum egy borozó, egy élelmiszerbolt, egy gyorskajálda
és egy pékség biztosan van. Amire viszont készülni kell (pláne, ha a
légitársaságod figyelmessége révén este nyolckor landolsz), hogy a boltok
többsége 9:00-21:00-ig tart nyitva.
Szállásoknál meleg szívvel tudom ajánlani az
apartmanokat. Amikor odaérsz a repülőtérre odacsörögsz nekik, hogy megjöttél
(igény szerint transzfer-szolgáltatást is nyújtanak), és mire a szállásra érsz,
ők már lent várnak az épület előtt. Kedvesek, tudnak angolul, elmondják a
legfontosabb infókat a szállásról, a városról. Amennyiben viszont később
csekkolsz be, akkor plusz költséget számolnak fel (20:00-22:00 – 10 EUR, utána
25 EUR). Amiben ezek az apartmanok varázslatosak, hogy fognak egy átlagos
lakóház átlagos lakását, kompletten felújítják, és kiadják. Van benne minimum három
szoba (nappali + 2 háló), és akár két fürdő is. A lényeg pedig: tökéletesen
felszerelt konyha (hűtő, fagyasztó, sütő, mosogatógép, mosógép, só, cukor,
olaj, stb.). Ergo nincs rákényszerítve az ember, hogy unos untalan étteremben
kajáljon, ami kifejezetten jól hat egy barcelonai látogatás büdzséjére. Ezen
kívül (természetesen újra csak magamból indulva ki), szintén védelmezően hat a
pénztárcánkra, ha egy mini kotyogós kávéfőzőt viszünk magunkkal. Fenn áll ugyan
a veszély, hogy (mint nálunk szokás) félreállítanak a repülőtér biztonsági
ellenőrzésén, mert rakétahüvelynek nézik a kis kotyit, de ha reggelente csak
egy kávét számolok, négy nap kint tartózkodással, akkor az minimum 10 EUR, míg
egy 250 g-os kávét 2,5 EUR-ért már lehet kapni. Amire viszont nem minden
esetben készülnek, az a hideg. Nálunk például november közepén egy elektromos
fűtőtesttel igyekeztek megoldani egy 75 négyzetméteres lakás felfűtését. És
nehogy azt gondoljuk, hogy ez kivételes. Éppen a Güell parkban sétáltunk,
amikor egy helyi idegenvezető lánytól kérdeztem meg, hogy normális-e, hogy már
napok óta „csak” 14 fok van, és folyamatosan lóg az eső lába. Ő erre azt
felelte: látja ott azokat a rövidnadrágos embereket sétálni az utcán? Na, hát
ők barcelonaiak, ugyanis nem szokás hosszú ruházatból túl sok példányt a
szekrényben tartani, mivel nem nagyon van/volt rá eddig szükség.
A következő fontos téma: zsebesek. nekem hál’
Istennek nem volt hozzájuk szerencsém (vagy még nem vettem észre ;o)). De jó
megoldás, ha a bankkártyánkat az iratainkkal, és a készpénzállományunk jelentős
részével a szálláson hagyjuk, és csak annyi készpénzzel mozgunk, amennyi
aznapra feltétlenül kell. Még optimálisabb, ha ezt a pénzt is kisebb tételekben
visszük magunkkal, szétosztva a hátizsákban, zsebben, végbélben elhelyezett
apró fiolában, stb. Hátizsákunk védelme érdekében, pedig szerencsés, ha a
forgalmasabb helyeken egyszerűen nem a hátunkra dobjuk, hanem elöl viseljük. Tehát
repülés pipa, metró pipa, bevásárlás pipa, szállás pipa, JÖHET BARCELONA!
