Balkán. Sokszor, sokféleképpen használjuk ezt a szót. Ismert mint földrajzi-, és mint történeti/kultúrtörténeti fogalom, valamint ismert mint pejoratív tartalmú jelző, amivel főként elmaradottságot, kuszaságot, korrupt társadalmat jellemzünk. Ez az az elmaradottság, ami viszont Európa legeldugottabb félszigetének jelen pillanatban turisztikai szempontból a legnagyobb előnye. Olyan, mind ezidáig a turisták elől elzárt területek nyitják meg kapuikat a világ előtt, amelyekről eddig a magyar látogató sem nagyon hallott, nem hogy egy nyugati/távol-keleti világpolgár. Tehát a Balkán ismét fókuszba került, és végre valahára nem (csak) amiatt, mert háború tört ki valamelyik szegletében.
![]() |
Bosznia-Hercegovina etnikai összetétele - puskaporoshordó Forrás: www.reddit.com |
Horvátország és
Szlovénia még a 90-es évek legvégén szélesre tárta kapuit a külföldi vendégek
előtt. Őket követte a sorban Montenegró, ahol jelen pillanatban az orosz tőke
hatékony közreműködésével egy olyan turisztikai boom megy végbe, ami kivételes
európai viszonylatban. És ezen a ponton érkeztünk meg Bosznia-Hercegovinába. Az
ország, ami olyan mint a Balkán, csak kicsiben. Sokféle nép, sokféle vallás,
államhatárok közé gyömöszölve. Egy fél magyarországnyi területen él 3,5 millió
ember. Képzeljük el, egy állam ami két részből: egy szerb többségű Szerb
Köztársaságból és egy kantonokból álló horvátok-bosnyákok által lakott Bosznia-Hercegovinai
Föderációból áll. Élnek itt katolikus horvátok, akik többségükben
Horvátországhoz csatlakoznának, ortodox vallású szerbek, akik Szerbiához
húznak, valamint muszlim bosnyákok, akik jelentős arab és török
támogatásnak köszönhetően köszönik szépen, aktuálisan jól vannak. Azonban jelen pillanatban
Európának nem kifejezetten áll érdekében egy muszlim többségű állam létrehozása
az EU határainál. Summa summarum adott egy puskaporos hordónak tűnő ország, ami
valószínűleg addig fog állni, amíg az EU és az ENSZ azt akarja és a működését dotálja.
Egy ország, ami a
délszláv háború igazi vesztese (Szerbia mellett). A harcok jelentős része a
területén zajlottak, egy 20 kilométeres sávtól eltekintve elveszítette
tengerpartját és a mai napig nincs szilárd és minden területre kiterjedő
államvezetése.
Before / After |
Egy ország, ami
az évezred elején kijelentette, hogy ha a külföld hagyja élni, akkor ezek az
emberek tovább élnek egymás mellett, ahogy azt ezelőtt évszázadokig is tették.
De nagyon úgy néz ki, hogy nem nagyon hagyják. Sorra nőnek ki a földből a török
pénzből épülő mecsetek és minaretek. Emellett párhuzamosan gombamód szaporodnak
a katolikus és ortodox templomok, valamint a hegytetőkön állított óriási
keresztek. A legszembetűnőbb példa erre Mostar, ahol kínosan figyeltek arra,
hogy az újonnan felépített katolikus templom tornyát-, valamint a szomszédos
hegyre állított, kivilágított keresztet a város teljes – értem itt a muszlim
kerületet is - tökéletesen lehessen látni.
![]() |
Török kávé a hamisítatlan kandiscukorral. |
Bosnyák mindennapok Szarajevóban |
De kezdjük az
elején. Amikor az átlag magyar turista megérkezik Boszniába, már négy
határ-ellenőrzésen (magyar – horvát határ
és horvát - bosnyák határ) és kb. 5 óra autóban/buszban tartózkodáson
túl van. Miután kigurulunk az utolsó kontrollról is, megérkezünk az
ország északkeleti részére, ami hát valljuk be nem egy turisztikai high-light.
Háborús nyomok, szegénység és a környezet sem a legelragadóbb. Még további egy
óra utazás szükségeltetik, hogy megérkezzünk a Bosna völgyébe. A táj pedig egy varázsütésre megváltozik. A Száva lapályát felváltja a bosnyák hegyvidék. Az út egyszerre zöldellő hegyek és a Bosna között egyensúlyozva tekereg.
A következő boszniai bejegyzés: Travnik.
Az ország harmadik leghosszabb folyója a Dinári-hegységből az Alföld felé folyik. Szarajevó közelében, az Igman hegyen ered 560 m magasan. Az Igmanon található Vrelo Bosne (magyarul Boszna forrása) közkedvelt kirándulóhely. Feltartóztathatatlanul rohan észak felé, hogy aztán Šamacnál beleömöljön a Szávába. Hossza 271 km. A folyó által kialakított völgyben található az ország ipari központja és több mint egymillió ember él a part menti településeken.Szerpentinek és alagutak váltják egymást, már csak néhány kilométer és megérkezünk Travnik történelmi városába. Mély levegő, alámerülünk Bosznia kulturális forgatagába!
A következő boszniai bejegyzés: Travnik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése