Madeira földrajz - Az út, amíg a tengerfenék összeért az éggel

Amikor először érsz Madeira fölé és a géped megkezdi a landolást a Christiano Ronaldo Repülőtérre, tudnod kell, hogy ez Európa egyik legrövidebb leszállópályája (pedig nem régen hosszabbították meg, mi lehetett előtte???), mivel ez egy vulkáni sziget, ahol a magas partfalaknak még nem volt elegendő ideje hozzásimulni az óceán szintjéhez. A szigeten még annyi sík terület sincs, hogy egy normál hosszúságú repülőteret fel lehessen építeni. És ezzel Madeira nincs egyedül. Négy szigetcsoport, négy bakancslistás hely: Makaronézia.
Az évmilliók során folyamatos fejlődésen ment keresztül a Madeirai- az Azori- a Kanári- és a Zöldfoki- szigetek

Makaronézia
Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Makaron%C3%A9zia

természetrajza. A fejlődés a gazdag biodiverzitásnak, a rengeteg endemikus fajnak köszönhető. Ugyanakkor a szigetek hasonlósága szembetűnő, ezért alkotják közösen Makaronézia biogeográfiai egységét. Makaronézia biogeográfiai egységét Madeira az Azori-, és a Zöldfoki-szigetek, valamint egy kisebb terület Északnyugat-Afrikából és még néhány lakatlan sziget alkotják. A Kanári-szigetekhez tartozó Fuerteventura és Lanzarote kivételével minden sziget eredete ugyanaz. Vulkáni szigetek, amelyek az Atlanti-óceán mélyéről fejlődtek ki: hatalmas tengerfenéki vulkánkitörések hozták őket létre – addig rakódtak egymásra hagymahéjszerűen az egyes rétegek, amíg a megszilárduló rétegek el nem érték a vízfelszínt. Valójában Makaronézia szigetei hatalmas tengeralatti hegyek csúcsai. Ha az Atlanti-óceán tengerfenekétől számítjuk, magasságuk meghaladja a tízezer métert. Madeira keletkezése mintegy 27 millió évvel ezelőtt kezdődött: először a Selvagens-sziget jött létre, majd Porto Santo 14 millió évvel

ezelőtt, végül pedig Madeira, cirka 5,6 millió évvel ezelőtt. A vulkáni működést két, egymástól egy rövidebb nyugalmi időszakkal elválasztott szakaszra bontják:

Az első, alapvetően explozív vulkáni szakaszban alakult ki Madeira jelenlegi vízválasztó hegyláncának középső része. A szakasz végén egy kis, keskeny, hosszúkás sziget emelkedett az óceán (a mostaninál magasabb) szintje fölé. Porto Santo vulkánja már Madeira előtt a felszínre bukkant; ezen a szigeten a vulkáni működés 7 millió éve (a földtörténet miocén időszakában) be is fejeződött. A Kopár-szigetek tűzhányói az első vulkáni szakasz végén még mélyen a víz alatt rejtőztek.

A nyugalmi időszakban a kis sziget körül (és Porto Santón) korallzátonyok nőttek ki.

A Szt. Lőrinc fokot követő Kopár-szigetek ma távol esnek Madeirától, de régen egy egységet alkottak vele. Összefüggő ívet formáltak, amelynek északi vége a félsziget legkeletibb pontjáig ért, ám az erózió hatására fragmentálódtak, és elkülönült szigetek jöttek létre, igaz egymáshoz igen közel. 

Must see: 

PR8 túra: Verada da Ponta de Sao Lourenco (7,2 km)