Madeira - földrajz - ...Szaporodjatok és sokasodjatok!

Aki a sziget geológiai múltjával is meg szeretne ismerkedni, akkor utazzon Madeira ÉNY-i részére, ott ugyanis egyből két látnivaló is kínálkozik: Sao Vicente lávabarlangja és Porto Moníz lávamedencéi. Sao Vicente barlangjai létüket annak köszönhetik, hogy a Paul da Serra fennsíkról az óceán irányába tartó láva felszíne relatíve gyorsan megszilárdult, aminek az lett a következménye, hogy az alsó - folyékony - részben lévő gázok nem tudtak távozni és így egymással kapcsolatban lévő üregek alakultak ki (amit ma mire használnak? Turistákat visznek oda ÉS rekeszekben bort hűtenek a barlangokban található kis tavacskákban. Fantasztikus az emberi találékonyság.). A lávamedencék viszont pont a láva gyors kihűlésének köszönhetik létüket. Az óceán vizével érintkező láva ugyanis hirtelen dermedt meg, amivel apró medencék képződtek, amit aztán az óceán hullámverése feltöltött vízzel. 

Csak a gyengék hűtik a bort pincében.
A madeiraiak lávabarlangban teszik mindezt. 

Amikor a vulkáni tevékenység befejeződik, és a felszínre került láva kihűl, egy kopár szikla sziget jön létre, amely várja első látogatóit, valamint a természeti elemek hatásait, az eróziót, a domborzati, felszínalaktani változásokat. A vulkán még éppen hogy csak megnyugszik, de a sziget formálódása már meg is indul. Kitett és függőviszonyba kerül saját földtani jellegével, a széllel, az esővel, a parti erózióval, és a hőmérséklet-változással, amelyek évmilliókon át alakítják majd a természetes környezeti feltételeket. Kialakulásuk után a szigeten megindul az ún. biológiai gyarmatosítás, vagyis az állatok és a növények érkezése, amelyek alkalmazkodóképessége és sikeressége meghatározza majd minden egyes sziget élővilágát. 

A biológiai gyarmatosítás számos tényezőtől függ: a földrajzi fekvéstől, a gyarmatosító forrásoktól való távolságtól, valamint azoktól a fajoktól, amelyek elsőként érkeznek a szigetekre, ezek ugyanis jelenlétükkel és ökológiai jellemzőikkel hatással lesznek a később érkező fajokra. A növények és az állatok jobbára a közelebbi területekről érkeznek. Makaronézia szigeteit alapvetően Dél-Európából, és ÉNY-Afrikából érkező fajok gyarmatosították.

Porto Santo lávamedencéi

A biológiai gyarmatosítás sikere függ az uralkodó körülményektől is. Egy újonnan létrejött sziget kizárólag kopár sziklákat nyújt. Nincs termőföld, se édesvíz, így nem tudja fogadni a szövetes növényeket, és az ezektől függő állatokat. Eleinte tehát a biológiai gyarmatosítást ezen szűkös lehetőségek korlátozták, és csak kisszámú állat-, és növényfaj volt képes sikerrel járni. Ezek voltak az uralkodófajok. A madarak, elsősorban a tengeri madarak voltak az elsők, amelyek megérkeztek a fiatal szigetekre. Pihentek, vagy költöttek rajtuk. Ugyanakkor ürüléket hagytak hátra, ami új körülményeket teremtett: megváltozott a talaj-, és a kőzetkémia. A madarak, ezen kívül, más fajok hordozói is, amelyek velük érkeznek meg az új területekre. Ha a minimális feltételek adottak, képesek élőközösségeket alakítani, és kölcsönhatást létesíteni más fajokkal. A kisméretű növények, amelyek pollenét a szelek, esetleg madarak, vagy rovarok szállítják, szintén az úttörő fajok közé tartoznak.

Egyes fajok könnyebben jutnak el a szigetre, mint mások. Némelyeknek szállítóra van szüksége, hogy áthatolja a több mint 600 km-es távot a tengeren: fatörzsre, madarakra. Másoknak pedig a természet megteremtette a képességét, hogy óriási távolságokat tegyenek meg, akár a szél, vagy a víz segítségével. Ez magyarázza, hogy a denevéreken kívül nem találtak őshonos emlősöket Madeira felfedezésekor a 15. században. A hüllőket is csak egy faj képviselte: a madeirai endemikus gyík.

Amikor a természet utat tör egy vulkán tetején - Pico de Areeiro
Forrás: http://www.inportobay.com/de/artikels/die-15-besten-spots-auf-madeira/

A kontinenshez közelebb fekvő makaronéziai szigeteken a gerinces állatok – hüllők, emlősök, sőt szárazföldi madarak is -  nagyobb számban és több fajjal képviseltetik magukat mint a távoli szigeteken, úgymint Madeirán és az Azori-szigeteken. A távolság és az óceán jelentette akadály fontos egy sziget biológiai gyarmatosításakor. Még, ha közel is fekszik a kontinenshez, ahol sok az emlős, akár főemlősök is, vagy hüllők, például kígyók, a valószínűsége, hogy ezen csoport tagjai sikerrel kolonizáljanak egy atlanti szigetet, igen csekély. Ez az oka annak, hogy egy olyan kicsi és eldugott szigeten, mint Madeira, nem találhatóak meg ezek a sokszor veszélyes fajok. 

Must see:

PR1 túra: Vereda do Areeiro

Sao Vicente lávabarlang
Minden nap: 10:00-18:00
Vezetett túrák elérhetőek angol nyelven is.
Felnőtt belépő: 8 EUR

Porto Moníz lávamedence
Minden nap: 9:00-19:00
Felnőtt belépő: 1,5 EUR

Madeira földrajz - Az út, amíg a tengerfenék összeért az éggel

Amikor először érsz Madeira fölé és a géped megkezdi a landolást a Christiano Ronaldo Repülőtérre, tudnod kell, hogy ez Európa egyik legrövidebb leszállópályája (pedig nem régen hosszabbították meg, mi lehetett előtte???), mivel ez egy vulkáni sziget, ahol a magas partfalaknak még nem volt elegendő ideje hozzásimulni az óceán szintjéhez. A szigeten még annyi sík terület sincs, hogy egy normál hosszúságú repülőteret fel lehessen építeni. És ezzel Madeira nincs egyedül. Négy szigetcsoport, négy bakancslistás hely: Makaronézia.
Az évmilliók során folyamatos fejlődésen ment keresztül a Madeirai- az Azori- a Kanári- és a Zöldfoki- szigetek

Makaronézia
Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Makaron%C3%A9zia

természetrajza. A fejlődés a gazdag biodiverzitásnak, a rengeteg endemikus fajnak köszönhető. Ugyanakkor a szigetek hasonlósága szembetűnő, ezért alkotják közösen Makaronézia biogeográfiai egységét. Makaronézia biogeográfiai egységét Madeira az Azori-, és a Zöldfoki-szigetek, valamint egy kisebb terület Északnyugat-Afrikából és még néhány lakatlan sziget alkotják. A Kanári-szigetekhez tartozó Fuerteventura és Lanzarote kivételével minden sziget eredete ugyanaz. Vulkáni szigetek, amelyek az Atlanti-óceán mélyéről fejlődtek ki: hatalmas tengerfenéki vulkánkitörések hozták őket létre – addig rakódtak egymásra hagymahéjszerűen az egyes rétegek, amíg a megszilárduló rétegek el nem érték a vízfelszínt. Valójában Makaronézia szigetei hatalmas tengeralatti hegyek csúcsai. Ha az Atlanti-óceán tengerfenekétől számítjuk, magasságuk meghaladja a tízezer métert. Madeira keletkezése mintegy 27 millió évvel ezelőtt kezdődött: először a Selvagens-sziget jött létre, majd Porto Santo 14 millió évvel

ezelőtt, végül pedig Madeira, cirka 5,6 millió évvel ezelőtt. A vulkáni működést két, egymástól egy rövidebb nyugalmi időszakkal elválasztott szakaszra bontják:

Az első, alapvetően explozív vulkáni szakaszban alakult ki Madeira jelenlegi vízválasztó hegyláncának középső része. A szakasz végén egy kis, keskeny, hosszúkás sziget emelkedett az óceán (a mostaninál magasabb) szintje fölé. Porto Santo vulkánja már Madeira előtt a felszínre bukkant; ezen a szigeten a vulkáni működés 7 millió éve (a földtörténet miocén időszakában) be is fejeződött. A Kopár-szigetek tűzhányói az első vulkáni szakasz végén még mélyen a víz alatt rejtőztek.

A nyugalmi időszakban a kis sziget körül (és Porto Santón) korallzátonyok nőttek ki.

A Szt. Lőrinc fokot követő Kopár-szigetek ma távol esnek Madeirától, de régen egy egységet alkottak vele. Összefüggő ívet formáltak, amelynek északi vége a félsziget legkeletibb pontjáig ért, ám az erózió hatására fragmentálódtak, és elkülönült szigetek jöttek létre, igaz egymáshoz igen közel. 

Must see: 

PR8 túra: Verada da Ponta de Sao Lourenco (7,2 km)