Kaukázusi Köztársaságok 1. – Azerbajdzsán - New Dubai és a Kaukázus

2020. május 7-15.

   Ár: 199.000 HUF   

    kultourvandor@gmail.com    

Jelentkezési határidő: 2020.04.07.

Van egy kétarcú ország Európa és Ázsia határán, ahol gombamód nőnek ki a földből a modern felhőkarcolók, de mellettük továbbra is él és virágzik a mecsetekkel, minaretekkel, karavánszerájokkal teletűzdelt ezer éves történelem.  Egy hely, ahol ugyanúgy tradicionális a szláv borscs, a török kebab, és az arab piláf, ahol a férfiak kocsmázás helyett teázni járnak, ahol Magyarországot Hungary helyett „Madzsarszkónak” hívják. Elhelyezkedése folytán lehetne akár a Kaszpi-Riviéra is, azonban a „tűz országának” sorsát nem az azurro és a mediterrán életérzés határozta meg, hanem sokkal inkább a felszín alatt rejlő, felfoghatatlan mennyiségű kőolaj. Olyan ez mint egy színes kavalkád, ahol az ex-kommunizmus jól megfér a muszlim vallással, a sárga Zsiguli a nemzeti színben pompázó lángnyelveket mintázó toronyházakkal.

A múlt és a régmúlt találkozása a bakui óvárosban.

De hol is fekszik és milyen úton közelíthető meg ez a magyarországnyi területen fekvő állam? Azerbajdzsán a földrajzi értelemben vett Európa délkeleti szeglete a Kaszpi-tenger és a Kaukázus ölelésében fekszik. Fővárosa Baku, mintegy kétmillió lakossal, 2013 óta közvetlen repülő összeköttetésben áll Budapesttel. Mi ennek köszönhetően kivételezett helyzetben vagyunk, ugyanis átszállás nélkül érkezhetünk meg három és fél óra repülőút, három időzóna és 2.500 km leküzdése után a Kaszpi-Dubainak aposztrofált városba. A kép elgondolkodtató: a szemet gyönyörködtető, modern repülőteret az egykori Selyemút helyett immár egy hatsávos autópálya köti össze az UNESCO világörökséggé nyilvánított és mérnöki pontossággal helyreállított óvárossal, csak tevék helyett már az olajból megtollasodott azeriek terepjárói róják a kilométereket. A belváros, ahol felhúztak egy 8 kilométeres Kaszpi-promenádot, ahol a szőnyegmúzeum egy feltekert szőnyeget mintáz, ahol a járdákat mindennap mossák, ahol a világ legmagasabb zászlórúdján a világ legnagyobb nemzeti lobogója lengedez és ahonnan nem messze már bele is vethetjük magunkat a hamisítatlan közel-keleti bazári forgatag és a szűk sikátorok világába. Igen, ez Azerbajdzsán és fővárosa Baku, az azeri gazdasági csoda kirakata. 

0. nap

Indulás a késő esti órákban Budapestről.

1. nap

Baku - Óváros

Az UNESCO által védett bakui óváros, háttérben a Láng tornyokkal.

A kora reggeli órákban érkezünk meg Bakuba, ahol már vár ránk a transzfer, ami pillanatok alatt a szállásunkra repít minket. Az első napon semmi más dolgunk nincs, mint megérkezni, és egy kicsit azerivé válni. Sétánk során észrevesszük majd, hogy roppantul barátságos néppel van dolgunk. A magyarokat pedig kiváltképp kedvelik. Nagyon sokan ugyanis Magyarországon teljesítették még a szovjet érában a sorkatonai szolgálatukat, valamint az azeri iskolákban úgy tanítják, hogy a magyar és az azeri rokon nép, akik nem mástól, mint Attilától származnak. Kényelmes sétával bejárjuk az óvárost: megtekintjük a város jelképét, a Szűztornyot; a Shirvansahok palotáját; elfogyasztjuk első török kávénkat; megkóstoljuk a jellegzetesen azeri „tendir” kenyeret; majd a bazárban pillanatok alatt megtanulunk alkudozni a „ba hadr” (túl sok) szó használatával. :)

Szállás: Baku

2. nap

Baku – Atesgah – Qala – Yanar dag

A Heydar Alijev Center díjnyertes, 21. századi épülete.

Reggelink elfogyasztása után a főváros modern arcát fogjuk megismerni. Először a Mártírok Parkjából fogjuk megcsodálni a város és az öböl panorámáját, majd a parti promenádon grasszálunk, gyönyörködünk a modern építészet csodáiban (Flame Tower, Kristálypalota, Szőnyegmúzeum), ha kedvünk támad gondolázhatunk az azeri Kis-Velencében, felülhetünk a London Eye mintájára készült Baku Eye-ra, majd megtekintjük a 21. századi építészet egyik legtöbbször díjazott épületét, a nemzet vezetőjéről elnevezett Heyder Alijev Centert. Mindeközben rengeteg történetet fogtok hallani perzsákról, törökökről, szovjetekről és a jelenleg is regnáló Alijev klánról.

Délután átmenetileg magunk mögött hagyjuk az azeri fővárost és a Kaszpi-tengerbe nyúló félsivatagos Abseron-félszigetet fogjuk felkeresni. Felhagyott olajmezőkön keresztül visz utunk (a 19. század elején itt emelték a világ első olajkútjait), majd megérkezünk a zoroasztriánus vallás egykori kultikus helyszínére: az Atesgah-ban található Tűz Templomába, ahol a homokkő rétegek között kiszivárgó gázt lángra lobbantva - és közel 2000 éven keresztül táplálva azt - imádni tudták a Fény Istenét. Ezután tovább haladunk a tenger irányába és az egykor a Kaukázus 
vonulatán megépített perzsa erődrendszer egy frissen felújított tagját fogjuk felkeresni Qala-ban. 

Éjszakai panoráma a fényárban Baku tengerparti sétányára.

Feladata elsősorban nem hadászati volt, hanem arra szolgált, hogy a toronyban tárolt olaj lángra lobbantásával hírül adják a szomszédos erődnek az ellenség közeledtét. Ezt követően egészen közelről is szemügyre vehetjük, hogy miért is nevezik Azerbajdzsánt a "Tűz országának". A Yanar dag elnevezésű domb tövében

ugyanis állítólagosan egy figyelmetlen pásztor az '50-es években véletlenül lángra lobbantotta a felszín alól kiáramló gyúlékony gázokat, amelyek aztán azóta is folyamatosan égnek. A második napra nem is maradt más, mint visszaérkezve a fővárosba kigyönyörködjük magunkat a kivilágított Bakuban, majd pedig egy tradicionális helyi étteremben elfogyasszunk egy jól megérdemelt piláfot (közel-keleti rizses hús, amit itt jellemzően báránnyal és fügével készítenek).

Szállás: Baku

3. nap

Beshbarmaq – Chirag Gala – Tengealti kanyon – Afurca vízesés – Quba

Ezen a napon átmenetileg búcsút intünk Bakunak és a Magas-Kaukázus felé vesszük az irányt. Első megállónk egy lélegzetelállító dombvidék lesz, ahol a dombok, mint megannyi piros-fehér színben

Az Altiaghaj-hegység cukorkát mintázó hegyvonulata.

pompázó óriás cukorkák tündökölnek (Candy Cane Mountain). Észak felé – a Kaszpi-tenger partját követve – haladva rövidesen egy kultikus helyhez érünk. A Beshbarmaq, a tengerparti síkból kiemelkedő „ötujjú” sziklás csúcs már évszázadok óta szent hely. Mind az Azerbajdzsánban még fellelhető animizmus, mind pedig a muszlim vallás hívei gyakorta keresik fel a hegyet gyógyulási szándékkal. Az esetleges gyógyulás biztos mellékhatása pedig a lenyűgöző kilátás, ugyanis az egész Kaszpi-tenger a lábunk előtt hever. (1 órás túra, 6 km)

Kilátás Chirax Qala erődítményétől.

Tovább haladva egy – ha lehet még inkább magával ragadó – kilátópont a következő állomásunk. Chirax Qala vára már évszázadok óta őrzi a Kaukázus tengerbe szakadó ormait. A mintegy 1000 méter magasan épült erődítményből 360 fokos panorámában gyönyörködhetünk. Nem csak a tenger, hanem az azeri hegyvidék vonulatai is térképként nyúlnak el előttünk (2 órás túra, táv: 5 km, Szint: 360 m).

A hegyvidékre érve aztán első utunk a Kaukázus egyik leglátványosabb szurdokához vezet, ahol a Dagesztánból érkező Velvelecsaj folyó 400-600 méter mély áttörést vájt a sziklába (Tengealti-kanyon). Ezen átkelve pedig megpillanthatjuk az ország egyik legszebb vízesését, ami 70 méterről zubog alá, és lehetőségünk lesz elsétálni a vízfüggöny mögött (Afurdzsa-vízesés). (1 órás túra, 3 km)

Szállás: Quba

4. nap

Quba –  Laza vízesés - Quba

Lenyűgöző szerpentinek a Magas-Kaukázusban.

A mai nap során még tovább merülünk a Kaukázus világában. Egy Laza nevű települést fogunk felkeresni, ahol szokatlan módon nem a helység maga a látnivaló, hanem az oda vezető út. A falu a Shahdag – az azeriek több mint 4000 méter magas szent hegye - tövében fekszik. A környezet fantasztikus: 3-4000-es csúcsok, zöldellő hegyi rétek, 70 méteres zuhatagok. Nem véletlen, hogy az azeri vezetés osztrák tanácsadók segítségével éppen itt építi ki Azerbajdzsán első síparadicsomát. Hóbiztos terep, vadonatúj felvonók, 2000-2500 méter feletti fekvés, mi kell még? Egész napos túrázás a környéken. (12 km, 6 óra).

Szállás: Quba

5. nap

Quba – Xinaliq – Qobustan - Baku

Kilátás Xinaliq-ból a Kaukázus négyezreseire.

A nap első felében egy olyan települést fogunk megtekinteni, ami egészen az elmúlt időkig csak időszakosan volt megközelíthető, hiszen 2700 méteres tengerszint feletti magasságon fekszik (ezzel Európa legmagasabban elhelyezkedő települése). Xinaliq elzártságának köszönhetően máig őrzi több ezer éves történelmét és azt a nyelvet, amit az egész világon csak és kizárólag ebben a faluban beszélnek. Mindeközben lenyűgöző panoráma tárul elénk Azerbajdzsán négyezreseire. Egy kiveszőben lévő, Magyarországon ötven évvel ezelőtt eltűnt világba csöppenhetünk vissza. Relaxálás és merengés a helység legmagasabb pontján lévő mecset oldalában üldögélve.

Pöfékelő iszapvulkánok Gobustanban.

A délután folyamán visszatérünk a fővárosba, de előtte még felkeressük Baku agglomerációjának egyik leghíresebb látnivalóit: az iszapvulkánokat. Ha nem láttál még iszapvulkánt, akkor ne lepődj meg, ugyanis nagyon ritkák és a Föld minden második iszapvulkánja Azerbajdzsánban található. Érdekes azonban, hogy megnevezésükkel ellentétben semmilyen magmás működés nem áll a háttérben, így ugyanolyan melegek, mint a külső hőmérséklet. Ami egyrészről a vulkánimádóknak rossz hír, az a wellness hívőknek jó: ugyanis a kilövellt iszap csodás hatással lesz a bőrünkre. 

A nap hátralévő felében újfent bazározhatunk egyet, majd megkóstoljuk a híres azeri teát, amit hivatalosan kicsi kristálypoharakban szervíroznak, cukor helyett pedig lekvár dukál mellé (a zöld dió lekvárt ki kell próbálni), majd pedig az este már egy helyi étteremben talál minket, ahol megkóstoljuk a dolmát (savanyított szőlőlevélbe tekert darálthús).
Szállás: Baku

6. nap

Baku – Lahic – Sheki

Színes forgatag Lahicban - a kézművesek ősrégi városában.

 

A hatodik napon a kereskedők évszázadokon keresztül használt sztrádáján – az egykori Selyemúton – folytatjuk utunkat, ám ezúttal a Magas-Kaukázus déli oldalát fogjuk megismerni. Bakuból nyugatra haladva első megállónk egy Lahic nevű település lesz, ami immár 1600 éve a kézművesek városa. Hajdanán még negyven különféle szakma képviseltette magát, mára már csak kilenc maradt. Egészen a legutóbbi időkig a település csak lóval, illetve öszvérrel volt megközelíthető. Az autóút azóta elkészült, lélegzetelállító szerpentinek fogják utunkat kísérni. Miután beszereztük a kötelező kézműves szuvenírünket, és kisétáltuk magunkat az ódon macskaköveken, tovább haladunk nyugat felé Azerbajdzsán tervezett második számú síparadicsomába, Gabalába, ahol az elmúlt időben a világ leghosszabb felvonórendszerét alakították ki. Ennek segítségével közelítjük meg a hegygerincet, ahonnan pazar panorámában lesz részünk a Kaukázusra. Délután érkezünk meg mai végcélunkhoz, Shekibe,

Sheki városa a Kaukázus déli lejtőin.

ami a Selyemút egyik legfontosabb állomása volt a középkorban. Itt alakította ki a helyi uralkodó (khan) a nyári és téli palotáját, valamint itt készült el Ázsia egyik legjobb állapotban fennmaradt karavánszerája, ami annak idején a kereskedők ellátására és elszállásolására szolgált. Ebben a városban a legnagyobb gasztro-élmény a piti leves, ami alapvetően egy borjúhúsleves, aszalt szilvával, gesztenyével, amit cserépedényben, egy kemencében nyolc óra hosszat sütnek, mielőtt a tányérunkba kerülne. Állítólag itt lehet kapni (csak pult alól természetesen) tutovkát – eperfapálinkát).

Szállás: Sheki

7. nap

Ahol a kereszténység első templomai épültek - Kiş

Sheki – Kiş – Galarsan Görarsan - Baku

Az utolsó Azerbajdzsánban töltött aktív napunkon még felkeressük a Shekitől 10 km-re északra elterülő Kiş városát, ahol a legenda szerint a helyi keresztény közösség a világon először végezte liturgiáját erre a célra készült templomban, nem pedig bujkálva - házakban, katakombákban. Ezt követően a Khis folyó völgyéből felkapaszkodunk Galarsan Görarsan várába (5 km, 1,5 óra), megcsodáljuk a kilátást Khisre és a folyóvölgyre, majd keletnek vesszük az irányt és visszautazunk Bakuba. Az utolsó esténkre nem marad más, mint egy jól megérdemelt sadj, ami nem más, mint vaslapon sült és szervírozott hús és zöldségek. 

Szállás: Baku

8. nap

Hajnalban hazautazás – Baku – Budapest, az igazán tettre készeknek aznapra akár már szabadságot sem kell kivenni. J

Annak, aki még nem járt muszlim vallású országban, felvetődhet a kérdés, vajon mennyire biztonságos ez az Európa és Ázsia határán fekvő ország. Részben a szovjet rendszer vallásosságot kizáró elvei miatt, részben pedig az olajkitermelés révén létrejövő nagyarányú bérnövekedés folytán Azerbajdzsánban az iszlám nem radikalizálódott. Itt a nők nem hordanak csadort, a férfiak nagyobb alkalmakkor legördíthetnek egy-egy pohárkával. A konzervatívabb iszlám országok fiataljai nem ritkán Bakuba járnak kifújni egy kicsit a gőzt.

Tegyünk mi is így, töltsünk hét felejthetetlen napot ebben a multikulturális mesevilágban!

Ár: 199.000 HUF

Ha az utazás felkeltette az érdeklődésed, jelezd a kultourvandor@gmail.com címen!

Jelentkezéskor fizetendő: 75.000
A fennmaradó költség indulás előtt 35 nappal fizetendő.

Az ár tartalmazza:
-Szállás reggelivel (3-4*-os szállodában)
-Azerbajdzsánon belüli utazás költsége
-Belépők (a lent felsorolt látnivalókba)
-Szervezés költsége
-Túra- és idegenvezetés 

Az ár nem tartalmazza:
-Repülőjegy ára, poggyász szállítási díja
-Vízum (bővebben az oldal alján, igénylésében szívesen segítek)
-Esetleges fakultatív belépő (a lent felsoroltakon kívül)
-Biztosítás
-További étkezések költségei
-Esetleges borravaló

Repülés: 
Wizzair Budapest-Baku közötti közvetlen járatával repülünk. A jegy ára jelenleg (2020.02.15.) 40.000 Forint körül mozog (csomagfelár nélkül), de közeledve az időponthoz erőteljesen emelkedhet.
Az utazáshoz szükséges Wizz Air repülőjegyet saját magad tudod lefoglalni és kifizetni a légitársaság honlapján. Kérdés esetén fordulj hozzám bizalommal!

Budapest-Baku: 2020.05.07. 23:30 - 5:15
Baku-Budapest: 2020.05.15. 5:50 - 7:55

Létszám: 
Min. 6, max. 16 fő.

Szállás: 
3-4 csillagos, színvonalas szállodák reggelivel. Két fős, részben franciaágyas szobák.

Vízum:
Azerbajdzsán 2017. január 10-től új, ASAN Visa nevű, online vízumkiadási rendszert vezetett be. A rendszer a www.evisa.gov.az honlapon érhető el, és harminc napos, egyszeri beutazásra jogosító turista vízum igénylésére ad lehetőséget egyének és családok részére. Az így kérelmezett vízumok díja 20.- USD (+ 3 USD szolgáltatási díj kerül felszámításra), melynek megfizetése szintén a weboldalon, biztonságos formában megoldható. A beadott kérelmeket az azerbajdzsáni hatóságok 3 nap alatt bírálják el, és ennek eredményét a kérelmező által megadott e-mail címre megküldik. A megküldött e-vízumokat ki kell nyomtatni, és az utazónak magával kell hoznia. Az e-vízum igénylésénél rendkívül figyelmesen kell eljárni, mert a hibás adatokkal megkért, és kiállított e-vízum felmutatásakor az azerbajdzsáni határőrizeti szervek megtagadhatják az országba történő beléptetést! A belépés megtagadása esetén keletkező minden anyagi kár (beleértve az esetleges új repülőjegy vásárlásának költségét is) és kellemetlenség az utazót terheli. 

Útiokmányok: 
Az útlevélnek még 3 hónapig kell érvényesnek lennie az Azerbajdzsánból történő kiutazás után (tehát minimum 2020. augusztus 15-ig). Az útlevél legalább két üres oldalt kell, hogy tartalmazzon, ahova a vízum elhelyezhető.

Időeltolódás: 
A közép-európai (BUD) időzónához képest +3 óra.

Kommunikáció:
A hivatalos nyelv az azerbajdzsáni, ami egy törökkel rokon nyelv. Sok helyen megértik a török és orosz nyelvet és egyre több helyen (főként a fővárosban) az angolt.

Elektromos áram:
Az eu­ró­pai szab­vány­nak meg­fe­le­lő fe­szült­ség és alj­zat, 220 V, 50 Hz.

Valuta:
-A hivatalos fizetőeszköz az Azeri Manat (AZM). 1 azeri manat = kb. 180 Ft.
-Azeri manatot Magyarországon nem tudunk váltani. Eurót célszerű magunkkal vinni és azt a helyszínen beváltani.
-A bankkártyás fizetés kizárólag a fővárosban (és ott sem mindenhol) elérhető.

Biztosítás: 

Az utazáson való részvétel feltétele a biztosítás megléte.

Borravaló:
Azerbajdzsánban kötelezően elvárt az ún. baksis (borravaló) egyes szolgáltatások igénybevételekor.

Ajánlott költőpénz/Belépődíjak:
Ha nem élünk nagy lábon és tudunk gátat szabni a szuvenírvásárlásnak, akkor napi 50-70 AZM elegendő lehet. :)
Mivel a belépők benne foglaltatnak a jelentkezési díjban, csak információként:
Szűztorony - Baku - 10 AZM
Sirvánsah palota - Baku - 10 AZM
Tűz temploma - Atesgah - 4 AZM
Yanar dag - 3 AZM
Kán nyári palotája - Sheki - 5 AZM
Albán templom - Khis - 2 AZM

Internet/Telefon:
-Azerbajdzsán harmadik világbeli országnak számít, ennek megfelelően nagyon magasak mind a percdíjak, mind pedig az adatforgalom után fizetendő díjak. Szállásaink többségében azonban lesz wifi szolgáltatás.

Biztosítás: 

Az utazáson való részvétel feltétele, hogy olyan baleset-biztosítással rendelkezz, amely a magashegyi és/vagy speciális helyszínről történő mentést is tartalmazza.

Időjárás: 
Baku tengerparti fekvésének köszönhetően eléggé szeles. Májusban nappal 20, éjjel 10 fok várható. Észak-, és Nyugat-Azerbajdzsán (Quba, valamint Sheki térsége) hegyvidéki környezetének köszönhetően hűvösebb, csapadékosabb. Vízhatlan ruházattal, esőkabáttal, sapkával, sállal (szél ellen), réteges öltözettel tervezzünk.

Nyilatkozat:
-Az utazás expedíció jellegű, ami azt jelenti, hogy Azerbajdzsán, a turizmus által még egyáltalán nem felfedezett területeire is elvezet. Előfordulhatnak előre nem látható események, amelyek befolyásolhatják a programok megvalósulását. Ez je­lent­he­ti a kü­lön­bö­ző lát­ni­va­lók vagy tú­rák sor­rend­jé­nek fel­cse­ré­lé­sét, de szélsőséges esetben – a résztvevők biztonsága és egészségének védelme érdekében – módosulhatnak vagy el is ma­rad­hat­nak programok. Ilyen esetben a túravezető alternatív programot javasol a helyszínen.
-A légitársaság járatainak esetleges késéséből vagy törléséből adódó többletköltségekért nem vállalok felelősséget. Amennyiben a légitársaság nem oldja meg maradéktalanul a járatkésés vagy törlés esetén szükséges váratlan helyzeteket, az emiatt igénybe vett utazási szolgáltatások (szállás, étkezés, transzfer) költsége a résztvevőket terheli.

A madeirai bor, avagy hogyan lesz szőlőléből Vintage

El kell fogadnunk, hogy a magyar borpiacon csak egészen ritkán találkozhatunk a madeirai borokkal. Évszázadok óta ugyanis főként angol telepesek a felelősek a madeirai borkultúráért, ezért a célközönséget is többségében Nagy-Britanniában kell keresnünk. A silány minőségű bort sokáig a vermut olcsóbb vetélytársaként, főzéshez használták. Ma már a folyamatok optimalizálásával és nemesebb szőlőfajták telepítésével a magasabb elvárásokkal (és vastagabb pénztárcával) rendelkező fogyasztókat igyekeznek elérni. Ez a bor 20%-os alkoholtartalmával mind ízében, mind illatában inkább hasonlít egy gyengébb borpárlathoz, mint az általunk standardként elfogadott borfajtákhoz. Aki tehát úgy képzeli el a madeirai nyaralását, hogy egy laza, gyöngyöző madeirai hosszúlépéssel a kezében fogja lógatni a lábát a tengerparton, az bizony rossz úti célt választott.

Hordós érlelés a Wine Lodge tetőterében.
Forrás: http://www.blandyswinelodge.com

Miután az Oszmán-Birodalom előretört a Földközi-tenger medencéjében, megcsappant az itt jellemzően termelt Malvasia szőlő termőterülete. Ezért Portugáliában és ezáltal Madeirán igyekeztek ezt a kieső termést pótolni. Madeira első blikkre kiváló szőlőtermő terület: vulkáni talaj, déli lejtésű hegyoldal. Ami viszont hibázik: túl sokat esik, és túl keveset süt a nap. Ezért a végeredményből maximum egy közepesen édes szőlőlevet lehetne készíteni. Tengerész Henrik azonban a legenda szerint nem hagyta magát, saját királyi kezével szállította az első szőlővesszőket Kréta szigetéről Madeirára, hogy ott beindítsa a bizniszt. De hiába a királyi akarat, a végeredmény silány lett. A hajósok, akik az elbeszélések szerint szinte mindent IS meg tudtak inni, a sor végére hagyták a madeirait, és csak akkor fogyasztották el, amikor már minden mindegy volt, vagy már más nem maradt. A sors fura fintora, hogy a megoldásra viszont így sikerült rájönni. Történt ugyanis, hogy a madeirai borral telt hordók (ahogy már írtam mindig utoljára fogytak el) hosszú hetekig, akár hónapokig hánykolódtak a tengeren és addig a hajó gyomrában magas páratartalmon és állandó 40 fokon szépen lassan a benne tárolt bor megfőtt, a borban lévő cukor pedig karamellizálódott. Meglett tehát a kulcs, már csak standardizálni kellett a folyamatot.

Akikre büszkék vagyunk...
Forrás: http://www.madeirawine.nl

A szőlőt szüretelik, darálják, préselik, erjesztik. Eddig ugyanaz, majd itt jön a varázslat. Borból lepárolt tiszta alkoholt öntenek az erjedésben lévő borra, felhúzva így az alkoholfokot 17-21 fok közé. A forrás így leáll, a maradék cukor visszamarad. A fajtától és az elvárt édességtől függően máskor állítják le az erjedést. Malvasia esetében már az erjedés elején, a Boal és Verdelho esetében az 5. nap környékén, míg a száraz Sercial esetében az erjedés lefolyása után. 

Ezután két út kínálkozik a bor végső minőségének eléréséhez: a Canteiro és az Estufagem eljárás. Míg az első során fahordókban napsütötte érlelőkbe kerül a bor és hónapokon át lassan fő, míg ki nem alakulnak a jellegzetes karamellizált aromák, addig a másikban óriási acél tartályokban lassan főzik a bort. A magasabb minőség természetesen az első, hagyományos minőséggel jár. Öt év természetes eljárás ér fel 3 hónap főzéssel. Az így elkészült bort ezt követően minimum három évig hordóban érlelik tovább. Tehát a lényeg még egyszer:

• Malvasia - édes desszertbor
• Verdelho - félszáraz bor, főleg sajtokhoz, levesekhez
• Sercial - száraz bor, főleg aperitifnek

Hordóban érlelés hossza szerint: 

• 3 years old vagy Finest
• 5 years old vagy Reserve
• 10 years old vagy Special Reserve
• 15 years old vagy Extra Reserve
• 20 years old vagy Vintage: majd további legalább 2 év palackban.

A Vintage borokat csak a legkiválóbb évek terméséből és csak a hagyományos szőlőfajták mustjából készítik. Ezek a borok bizonyítottan több mint 150 évig megőrzik minőségüket. Egy száz éves Vintage típusú borért nem átallanak elkérni akár 1.000 Eurot sem. 

Malvasia, Verdelho, Sercial

Aki mélyrehatóbban szeretne megismerkedni a madeirai borkészítés fortélyaival, látogassa meg a Blandy's Wine Lodge nevű látogatóközpontot, ahol mind angol, mind német nyelven szerveznek idegenvezetéseket. Ennek keretében bemutatják a család 200 éves történetét, megtekinthetőek a két eljárás során használt helységek és eszközök (óriási hordók többek között), a végén pedig egy bárba irányítanak minket, ahol mind a három fajta borból kapunk kóstolót. Ezt követően mind további kóstolásra mind pedig vásárlásra van lehetőség. Aki nem szeretné a repülőtéren a bőröndjébe tuszkolni a borosüvegeket (vagy az 1000 Euros Vintage-t), annak lehetősége van itt kifizetni és innen ők átszállítják a reptéren lévő Duty Free üzletükbe, ahol a kiállított igazolásért cserébe átadják nekünk a palackunkat.

Must see:

Blandy's Wine Lodge

Avenida Arriaga 28. 9000-064 Funchal, Madeira - Portugal

http://www.blandyswinelodge.com

(+351) 291 740 111

Hétfő - Péntek: 10:00 - 18:30
Szombat: 10:00 - 13:00
Vasárnap: Zárva

Prémium túra: 9,5 EUR - 45 Min
Vintage túra: 19,8 EUR - 60 Min

Forrás:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Madeira_(bor)

www.miri.hu - Kárpáti Péter remek bejegyzése.

Levada - Erőforrás, életforrás

Madeira egy csomó minden miatt egyedi: itt láthatsz a világon egyedül madeirai babérgalambot, csak itt ihatsz ponchát, csak itt ehetsz a mi hekkünknél is csúnyább halat (espada), és CSAK ITT tudsz levada túrákat csinálni. Képzeljétek csak el: babérfák alkotta alagútban túrázol, miközben melletted egy kőből készült patakmederben víz csordogál, mindez vastagon benőve mohával. Csoda. Legszebb levada túra pedig egyértelműen a Queimadas - Caldeirao Verde - Inferno hármas bejárása. De mi is az a levada?

Bár manapság már a lakosság döntő hányada a szolgáltatási szektorban dolgozik (főként idegenforgalom), korábban a mezőgazdaság volt a fő bevételi forrás. Nem mindig volt ugyanis Madeira a virágok szigete. A parkok helyén egykor óriási cukornádültetvények terültek el. Amikor az első telepesek megérkeztek, hosszasan gondolkodtak rajta, hogy akkor most mit is kezdjenek ezzel az amúgy tök jó kis szigettel. Két probléma volt csupán: mindenhol erdő volt és egy tenyérnyi hely sem volt, ahol a kontinensen megszokott normál mezőgazdasági művelést tudták volna folytatni. Az első problémán sajnos gyorsan segítettek: hajóépítéshez felhasználták a faállomány nagy részét, a fennmaradó fás-cserjés területeket pedig felégették. A nagy lejtésű hegyoldalakon a Szicíliában már régóta működő teraszos művelést vezették be. Mindössze egy olyan terület volt, ami kivételt képezett: a mai főváros Funchal környéke. Itt találkoznak össze ugyanis az óceán felé igyekvő patakok, amelyek lapályán megkezdhették a város nevét kölcsönző édeskömény termesztését. 

Oké, akkor termőföld pipa. Mi kell ehhez még? Csapadék. Az van. Csak egyenlőtlenül oszlik el. Míg az északi oldalon az átlagos csapadékmennyiség 1800 mm, addig ez délen "csak" 800 mm. Ezen kívül pedig a patakok nagy esésűek, így nehézkes az öntözés velük a teraszos művelésű területeken.

Mivel a legtöbb itt termesztett haszonnövény (banán, cukornád) nagy vízigényű, ezért a patakok, források vizét valahogy el kellett vezetni az ültetvényekre. Erre szolgáltak a vízvezetékek, amelyek kezdetben fából eszkábált csatornák voltak, majd később ezeket a lélekvesztőket egyre gyakrabban váltották le a kőből majd betonból készült vízvezetékekre. Mindeközben végig törekedtek a szűk csatorna alak megőrzésére, hogy ezzel is csökkentsék a szállított víz párolgási veszteségét. Mivel rendkívül előrelátóak a szigeten élők, ezért egyúttal szervizutakat is építettek a vezetékek mellé, hogy hiba esetén a karbantartók (levadeirók) könnyedén megközelíthessék azokat. Így váltak a levadák (a
szó a portugál levar, azaz 'vinni' igéből származik) a sziget vízigényét kiszolgáló csatornákká, és egyszersmind különleges turistautakká. Szerte a Földközi-tenger medencéjében találkozhatunk vízvezetékekkel, de sehol sem fejlesztették ennyire komplex rendszerré őket. A vízválasztó hegységen áthaladva több tíz kilométeren keresztül alagutakban folytatják útjukat a levadák, amit a 19. században gyakorlatilag függőleges sziklafalakba is kézi erővel vájtak, úgy hogy a munkásokat fonott vesszőkosarakban lógatták le a fal tetejéről, fákhoz, vagy sziklatömbökhöz rögzített köteleken. 

Készülve a globális felmelegedésre: víztározó szélkerekekkel.
Forrás: www.netmadeira.pt

Mivel mind a csatornák tervezése, mind a kivitelezése, mind pedig a karbantartása óriási anyagi tőkét igényelt, ezért főként a nagybirtokosok és a szövetkezetekbe tömörült kisbirtokosok engedhették meg maguknak. 1946-tól aztán a sziget kormányzata óriási fejlesztést harangozott be, aminek keretében a öntözhető földek nagyságát 110 km²-ről 320 km²-ra növelték 1.400 kilométernyi csatorna segítségével, amiből 85 kilométer alagútban halad. A madeiraiak életének minden területére hatással vannak mind a mai napig. A csatornák vize pörgeti ugyanis a mini vízerőműveket, amik a sziget energiaszükségletének az ötödét adják. A települések utcáinak mindkét oldalán levadák futnak. Ha valakinek vízre van szüksége, csak a ház mellett található privát ciszternájába irányítja a vizet a kertfalban kiképzett lyukon át, egy vaslap segítségével. A levadák többségét mára már államosították, de még így is folyamatosan fejlesztik őket. A legújabb projekt keretében például éppen felkészítik a szigetet a globális felmelegedésre, miután pár évvel ezelőtt a Funchal mögötti kiszáradt hegyoldal kompletten leégett. A sziget legcsapadékosabb területén -a Paul da Serra fennsíkon - óriási víztározókat hoznak létre, amiket a lezúduló csapadékvízzel feltöltenek és akkor nyitnak csak meg,

amikor a forrásokból táplálkozó levadák elapadnának (hozzáteszem, hogy korábban nem apadtak el). Ez pedig példaértékű: mivel ők túl kicsik, hogy változtatni tudjanak a világ klímáján, megpróbálnak a változásokkal együtt élni, mindezt pedig amennyire csak lehet a természettel összhangban teszik.

Must see:
PR6 túra - Levada das 25 Fontes
PR9 túra - Levada do Caldeirao Verde + Levada Inferno

Madeira - földrajz - ...Szaporodjatok és sokasodjatok!

Aki a sziget geológiai múltjával is meg szeretne ismerkedni, akkor utazzon Madeira ÉNY-i részére, ott ugyanis egyből két látnivaló is kínálkozik: Sao Vicente lávabarlangja és Porto Moníz lávamedencéi. Sao Vicente barlangjai létüket annak köszönhetik, hogy a Paul da Serra fennsíkról az óceán irányába tartó láva felszíne relatíve gyorsan megszilárdult, aminek az lett a következménye, hogy az alsó - folyékony - részben lévő gázok nem tudtak távozni és így egymással kapcsolatban lévő üregek alakultak ki (amit ma mire használnak? Turistákat visznek oda ÉS rekeszekben bort hűtenek a barlangokban található kis tavacskákban. Fantasztikus az emberi találékonyság.). A lávamedencék viszont pont a láva gyors kihűlésének köszönhetik létüket. Az óceán vizével érintkező láva ugyanis hirtelen dermedt meg, amivel apró medencék képződtek, amit aztán az óceán hullámverése feltöltött vízzel. 

Csak a gyengék hűtik a bort pincében.
A madeiraiak lávabarlangban teszik mindezt. 

Amikor a vulkáni tevékenység befejeződik, és a felszínre került láva kihűl, egy kopár szikla sziget jön létre, amely várja első látogatóit, valamint a természeti elemek hatásait, az eróziót, a domborzati, felszínalaktani változásokat. A vulkán még éppen hogy csak megnyugszik, de a sziget formálódása már meg is indul. Kitett és függőviszonyba kerül saját földtani jellegével, a széllel, az esővel, a parti erózióval, és a hőmérséklet-változással, amelyek évmilliókon át alakítják majd a természetes környezeti feltételeket. Kialakulásuk után a szigeten megindul az ún. biológiai gyarmatosítás, vagyis az állatok és a növények érkezése, amelyek alkalmazkodóképessége és sikeressége meghatározza majd minden egyes sziget élővilágát. 

A biológiai gyarmatosítás számos tényezőtől függ: a földrajzi fekvéstől, a gyarmatosító forrásoktól való távolságtól, valamint azoktól a fajoktól, amelyek elsőként érkeznek a szigetekre, ezek ugyanis jelenlétükkel és ökológiai jellemzőikkel hatással lesznek a később érkező fajokra. A növények és az állatok jobbára a közelebbi területekről érkeznek. Makaronézia szigeteit alapvetően Dél-Európából, és ÉNY-Afrikából érkező fajok gyarmatosították.

Porto Santo lávamedencéi

A biológiai gyarmatosítás sikere függ az uralkodó körülményektől is. Egy újonnan létrejött sziget kizárólag kopár sziklákat nyújt. Nincs termőföld, se édesvíz, így nem tudja fogadni a szövetes növényeket, és az ezektől függő állatokat. Eleinte tehát a biológiai gyarmatosítást ezen szűkös lehetőségek korlátozták, és csak kisszámú állat-, és növényfaj volt képes sikerrel járni. Ezek voltak az uralkodófajok. A madarak, elsősorban a tengeri madarak voltak az elsők, amelyek megérkeztek a fiatal szigetekre. Pihentek, vagy költöttek rajtuk. Ugyanakkor ürüléket hagytak hátra, ami új körülményeket teremtett: megváltozott a talaj-, és a kőzetkémia. A madarak, ezen kívül, más fajok hordozói is, amelyek velük érkeznek meg az új területekre. Ha a minimális feltételek adottak, képesek élőközösségeket alakítani, és kölcsönhatást létesíteni más fajokkal. A kisméretű növények, amelyek pollenét a szelek, esetleg madarak, vagy rovarok szállítják, szintén az úttörő fajok közé tartoznak.

Egyes fajok könnyebben jutnak el a szigetre, mint mások. Némelyeknek szállítóra van szüksége, hogy áthatolja a több mint 600 km-es távot a tengeren: fatörzsre, madarakra. Másoknak pedig a természet megteremtette a képességét, hogy óriási távolságokat tegyenek meg, akár a szél, vagy a víz segítségével. Ez magyarázza, hogy a denevéreken kívül nem találtak őshonos emlősöket Madeira felfedezésekor a 15. században. A hüllőket is csak egy faj képviselte: a madeirai endemikus gyík.

Amikor a természet utat tör egy vulkán tetején - Pico de Areeiro
Forrás: http://www.inportobay.com/de/artikels/die-15-besten-spots-auf-madeira/

A kontinenshez közelebb fekvő makaronéziai szigeteken a gerinces állatok – hüllők, emlősök, sőt szárazföldi madarak is -  nagyobb számban és több fajjal képviseltetik magukat mint a távoli szigeteken, úgymint Madeirán és az Azori-szigeteken. A távolság és az óceán jelentette akadály fontos egy sziget biológiai gyarmatosításakor. Még, ha közel is fekszik a kontinenshez, ahol sok az emlős, akár főemlősök is, vagy hüllők, például kígyók, a valószínűsége, hogy ezen csoport tagjai sikerrel kolonizáljanak egy atlanti szigetet, igen csekély. Ez az oka annak, hogy egy olyan kicsi és eldugott szigeten, mint Madeira, nem találhatóak meg ezek a sokszor veszélyes fajok. 

Must see:

PR1 túra: Vereda do Areeiro

Sao Vicente lávabarlang
Minden nap: 10:00-18:00
Vezetett túrák elérhetőek angol nyelven is.
Felnőtt belépő: 8 EUR

Porto Moníz lávamedence
Minden nap: 9:00-19:00
Felnőtt belépő: 1,5 EUR

Madeira - földrajz - Szerencsés szigetek

A sziget egyik endemikus állatfaja -
a madeirai babérgalamb. Forrás:
https://de.wikipedia.org/wiki/Silberhalstaube

Madeirának mindössze egy UNESCO világöröksége van, ez pedig a sziget ÉK-i részén fekvő babérerdő. Ha szeretnétek egy olyan helyen túrázni, ami megszólalásig úgy néz ki, mintha a jégkorszak előtti Európában túráznánk, akkor megtaláltuk a megfelelő túraútvonalat, irány a Caldeirao Verde túra Queimadasból. Itt ugyanis minden úgy maradt, ahogy a kontinensen volt, ugyanis itt nem volt jégkorszak. De hogy hogyan is alakult ki a sziget egyedi élővilága?
A növény és állatvilágnak, amely évmilliók alatt gyarmatosította Madeirát, alkalmazkodnia kellett a helyi körülményekhez: klímához, a vízháztartáshoz, a talajhoz, továbbá összetett kapcsolatrendszert  (versengőt, vagy szimbiotikusat) kellett kialakítania a többi élő fajjal.Néhány faj, amely eleinte sikeresnek tűnt ebben a hódítási folyamatban, és nagy, a szigetre kiterjedő populációkkal rendelkezett, végül természetes módon kihalt, azelőtt, hogy az ember megérkezett volna a területre (endemikus puhatestűek – csigák). A kihalásoknak vagy a fajok közti verseny az oka, vagy a természeti körülmények, elsősorban a mikroklíma megváltozása. A sziget parányi mérete miatt az itt meghonosodó élőlények külső környezeti változásra kevéssé tudnak reagálni, alkalmazkodni, és akár egy minimális eltérés az addig megszokottól is egy faj kihalásához vezethet. Az átlaghőmérséklet változása, a víz PH-értékének változása, vagy az élettér pusztulása, felaprózódása – például tűzesetek révén - , de ide sorolható a nem őshonos fajok behurcolása is, ezek ugyanis versenyre keltek és helyenként kipusztították az eredeti fajokat. Az ember megjelenése és tevékenysége, a bolygó környezeti állapotának leromlása, az éghajlat változása komoly veszélyt jelent Makaronézia törékeny és egyedi ökoszisztémájára és biológiai sokszínűségére. Más, a kontinensről származó fajok olyan mértékben megváltoztak morfológiailag, anatómiailag és genetikailag is, hogy új fajnak tekinthetjük őket. Ezeket nevezzük endemikusaknak, mert csak itt léteznek.

Famatuzsálem az UNESCO
madeirai rezervátumában.

A fajok, az élőhelyek, és az ökoszisztémák, amelyek ma Makaronéziában megtalálhatók, végső soron ugyanazok, mint amiket Dél-Európában és Északnyugat-Afrikában. És sokkal nagyobb lenne a hasonlóság a szigetek és a közeli kontinensek között, ha nem lennének ezek a szigetek ennyire szerencsések. Szerencsések, mert élvezve földrajzi helyzetüket, valamint az óceán védelmét, klímájuk nem változott drámaian a negyedidőszak eljegesedése során, amikor Európa megfagyott, és számos faj kihalt. A negyedidőszakban – 1,8 Mio-tól 20 ezer évvel ezelőttig -, több eljegesedés is történt az északi féltekén, ami visszafordíthatatlan folyamatokat indított be Európában, a Földközi-tenger vidékén és ÉNY-Afrikában. Ezeken a szigeteken élt túl, és folytatja útját a mai napig néhány európai, afrikai fajt, képezve ezzel egy rendkívül ritka és endemikus biológiai sokszínűséget.

Babérerdő - Fanal - Madeira, Forrás: https://de.wikipedia.org

Ha most szemléljük meg Makaronézia élővilágát, olyan mintha évmilliókat utaznánk vissza az időben, és azt a természetet látjuk, amelyek a jégkorszak előtt voltak éppen erejük teljében a Mediterráneumban. Madeira élővilága az ember 15. századi megérkezésekor egyfajta ökológiai csúcsponton volt. Az ökoszisztémák, az élőhelyek, és a fajok tökéletes egyensúlyt alkottak. Részben erre a mennyországra bukkant Philip Barker-Webb botanikus a 17. században. A makaronéz szigetek keletkezését és hasonlóságát tanulmányozva, ő jött rá először a közös és egyedi eredetre. Ezért javasolta, hogy a szigeteket kezeljék biogeográfiai egységként, amelynek ő adta a Makaronézia nevet. Ennek jelentése Szerencsés szigetek. 

Must see:

PR9 túra: Levada do Caldeirao Verde (ca. 16 km)

Madeira földrajz - Az út, amíg a tengerfenék összeért az éggel

Amikor először érsz Madeira fölé és a géped megkezdi a landolást a Christiano Ronaldo Repülőtérre, tudnod kell, hogy ez Európa egyik legrövidebb leszállópályája (pedig nem régen hosszabbították meg, mi lehetett előtte???), mivel ez egy vulkáni sziget, ahol a magas partfalaknak még nem volt elegendő ideje hozzásimulni az óceán szintjéhez. A szigeten még annyi sík terület sincs, hogy egy normál hosszúságú repülőteret fel lehessen építeni. És ezzel Madeira nincs egyedül. Négy szigetcsoport, négy bakancslistás hely: Makaronézia.
Az évmilliók során folyamatos fejlődésen ment keresztül a Madeirai- az Azori- a Kanári- és a Zöldfoki- szigetek

Makaronézia
Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Makaron%C3%A9zia

természetrajza. A fejlődés a gazdag biodiverzitásnak, a rengeteg endemikus fajnak köszönhető. Ugyanakkor a szigetek hasonlósága szembetűnő, ezért alkotják közösen Makaronézia biogeográfiai egységét. Makaronézia biogeográfiai egységét Madeira az Azori-, és a Zöldfoki-szigetek, valamint egy kisebb terület Északnyugat-Afrikából és még néhány lakatlan sziget alkotják. A Kanári-szigetekhez tartozó Fuerteventura és Lanzarote kivételével minden sziget eredete ugyanaz. Vulkáni szigetek, amelyek az Atlanti-óceán mélyéről fejlődtek ki: hatalmas tengerfenéki vulkánkitörések hozták őket létre – addig rakódtak egymásra hagymahéjszerűen az egyes rétegek, amíg a megszilárduló rétegek el nem érték a vízfelszínt. Valójában Makaronézia szigetei hatalmas tengeralatti hegyek csúcsai. Ha az Atlanti-óceán tengerfenekétől számítjuk, magasságuk meghaladja a tízezer métert. Madeira keletkezése mintegy 27 millió évvel ezelőtt kezdődött: először a Selvagens-sziget jött létre, majd Porto Santo 14 millió évvel

ezelőtt, végül pedig Madeira, cirka 5,6 millió évvel ezelőtt. A vulkáni működést két, egymástól egy rövidebb nyugalmi időszakkal elválasztott szakaszra bontják:

Az első, alapvetően explozív vulkáni szakaszban alakult ki Madeira jelenlegi vízválasztó hegyláncának középső része. A szakasz végén egy kis, keskeny, hosszúkás sziget emelkedett az óceán (a mostaninál magasabb) szintje fölé. Porto Santo vulkánja már Madeira előtt a felszínre bukkant; ezen a szigeten a vulkáni működés 7 millió éve (a földtörténet miocén időszakában) be is fejeződött. A Kopár-szigetek tűzhányói az első vulkáni szakasz végén még mélyen a víz alatt rejtőztek.

A nyugalmi időszakban a kis sziget körül (és Porto Santón) korallzátonyok nőttek ki.

A Szt. Lőrinc fokot követő Kopár-szigetek ma távol esnek Madeirától, de régen egy egységet alkottak vele. Összefüggő ívet formáltak, amelynek északi vége a félsziget legkeletibb pontjáig ért, ám az erózió hatására fragmentálódtak, és elkülönült szigetek jöttek létre, igaz egymáshoz igen közel. 

Must see: 

PR8 túra: Verada da Ponta de Sao Lourenco (7,2 km)

Kolumbusz, ahogy nem tanultuk

Madeira, Porto Santo, Zarco, szaftos pletykák, összeesküvés-elméletek, szerelemgyermek, Kolumbusz portugál volt. Hogy mi??? Mindjárt elmesélem. Következzen egy bulvárcikknek is beillő bejegyzés.

Az eltökélt Kolumbusz Kristóf Funchalban
Forrás: www.visitfunchal.pt

Két portugál Kolumbusz kutató azzal állt elő, hogy Amerika valódi felfedezőjének valódi neve Salvador Fernandes Zarco volt, és a portugál Cuba településen látta meg a napvilágot 1447-ben, tehát négy évvel az általunk ismert és elfogadott genovai fiatalember születése előtt. Az általuk publikált tanulmányt pár évvel ezelőtt hozta le a HVG és eléggé Madeirához kapcsolódónak gondoltam ahhoz, hogy röviden összefoglaljam, miről is van itt kérem nagyban szó. 
Az általunk már ismert félszemű Zarconak született egy lánya -Isabel Goncalves Zarco, aki hogy-hogy nem, engedett a csábításnak és össze talált feküdni Tengerész Henrik unokaöccsével - Don Fernando-val. A gyümölcs beérett és megszületett a későbbi felfedező, akit az anya nevére kellett keresztelni, mivel az abban az időben meghatározónak számító inkvizíció nem nézte volna jó szemmel, hogy egy királyi sarj egy kikeresztelkedett szefárd zsidó lányával vállaljon gyermeket. Ezt követően pedig zabi nem zabi, az udvarban nevelkedett. 

Mindez pedig magyarázatot szolgáltathat egy csomó mindenre:  az általunk ismert Kolumbusz ugyanis öt nyelven beszélt, értett a csillagászathoz, a matematikához, a hajózáshoz, bejáratos volt a portugál és a spanyol királyi udvarba, leveleiben portugál szavakat használt és azokat az S.F.Z. monogrammal zárta le (Salvador Fernandes Zarco = Fernando fia). Az Újvilág majd minden területét spanyol vagy portugál településekről, vagy személyekről mintázva nevezett el. Az általa legszebbnek tartott Kuba szigetét például a szülővárosáról Cuba-ról. De ott van még Belém, Guadiana, Sao Vicente, Faro, egyetlen újvilágbeli helynek sem adta Genova vagy más itáliai város nevét. 

Mint már tudjuk Kolumbusz a Madeira melletti Porto Santo kormányzójának -Perestrelo-nak lányát vette el, ami kézenfekvő, ha belegondolunk, hogy nagyapja (Zarco) és apósa (Perestrelo) kormányzótársak voltak. Hogy tehette volna mindezt meg egy szegény takácsmester fia?

Salvador Fernandes Zarco... Akarom mondani: Kolumbusz és a Santa Maria
Forrás: www.player.hu

Valamint hogy tovább szőjem az összeesküvés-elméleteket: valószínűsíthető, hogy II. János portugál király nem kipenderíti a tőle audienciát kérő későbbi felfedezőt, hanem egyenesen a spanyol királyi párhoz küldi őt. Hogy miért? Hogy elterelje a spanyolok figyelmét a portugálok által frissen felfedezett Afrikát megkerülő útról és őket a semmibe vezesse. Magyarán Kolumbusz egyáltalán nem gondolta komolyan, hogy bármit is fel fog fedezni, miközben Nyugatra hajózott. A portugálok (és az amerikai indián őslakosság) legnagyobb pechére azonban belebotlott egy új kontinensbe, ami aztán a spanyolok és nem a portugálok felemelkedését hozta magával. 

PS: állítólag Genovában valóban született nem sokkal később egy Kolumbusz Kristóf, de belőle tényleg takács lett... ;o)

Must see:

Santa Catarina park - Funchal - Kolumbusz szobor (a város felőli főbejárat után balra tartva)
7:00 - 19:00
Fantasztikus növényzet, fantasztikus panoráma a városra és az Édeskömény-öbölre.

Casa Colombo - Porto Santo - Kolumbusz háza
Nyitva: Kedd és ünnepnapok zárva, H-Sze-Cs-P-Szo: 10:00-12:30; 14:00-17:30; V: 10:00-13:00
Július-Augusztus-Szeptember: Kedd és ünnepnapok zárva, H-Sze-Cs-P-Szo: 10:00-12:30; 14:00-19:00; V: 10:00-13:00
Belépő: 2 EUR

Az Édeskömény-öböl (Funchal óceánpart) felfedezése a Santa Maria-val (esetleges delfinlessel)
Délelőtti trip: 10:00-13:30
Délutáni trip: 15:00-18:00
Belépő: Felnőtt: 35 EUR, gyermek: 17,5 EUR